Őrbottyáni Horgásztó

 
Hohohohóóóó a nagy horgász!

MENÜ

 

ŐRBOTTYÁNI BARÁTSÁG

 

HORGÁSZ EGYESÜLET

 

 

 

 

 

ALAPSZABÁLY

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatályos: 2014. március 01.

 

1.

ALAPSZABÁLY

 

                                                                  1.§

  

Az egyesület neve: Őrbottyáni "Barátság" Horgász Egyesület 2162 Őrbottyán, Tó utca

 Székhelye:              2162 Őrbottyán, Pf. 9.                   

Működési terület:    Őrbottyán, Vácrátót községek

 Vízterület:               Őrbottyán, 1. sz. víztározó

Bélyegző:                Kör alakú, benne egy horog embléma, alatta 1971. a kör

                               alakban szöveg: Őrbottyáni Barátság Horgász Egyesület

 

                                                                    2.§ 

 

 Az egyesület célja:

  • A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése.
  • Az egyesületi tagok és vendéghorgászok részére kedvező horgászati lehetőség biztosítása.
  • Az egyesület 2011. év CLXXV. törvény alapján, politikai pártoktól, szervezetektől függetlenül működik, tagjai az egészséges közösségi szórakozás, pihenés, kulturális viselkedés megvalósítására törekszenek. Óvják a természet szépségeit, tisztaságát.
  • Vagyonvédelem és gazdálkodás.
  • Az egyesület célja a horgászok képzése és vizsgáztatása.

                                                                 

3.§

 

A 2.§-ban meghatározott célok érdekében az egyesület:

  • Biztosítja tagjai részére a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ismerteti a horgászatra vonatkozó jogszabályokat és más rendelkezéseket.
  • A tulajdonában lévő vízterületen korszerű halgazdálkodást folytat.
  • Biztosítja a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az Országos Horgászrend szabályainak megtartását.
  • Segíti a hatóságokat az orvhorgászat leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében.
  • Tagjai részére biztosítja, hogy horgászati szakismereteit állandóan gyarapíthassák.
  • Halfogó és horgászversenyeket rendez.
  • Anyagi lehetőségeinek kereti között halőrházat tart fenn a tónál.

2.

  • 8. Anyagi lehetőségeinek kiegészítése érdekében gazdálkodási tevékenységet      folytat, amelyek a következők lehetnek:
  • 8.1. Az egyesület fő tevékenységi köre: *93.19 Egyéb sporttevékenység*
  • 8.2. Egyéb tevékenységi körök:
  • 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése* *94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység.
  • 9. Az egyesület működéséhez, az önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozók, társadalmi szervezetek, magánszemélyek anyagi és erkölcsi segítséget nyújthatnak. 

                                                                 4.§

 

Az egyesület a Pest Megyei Horgászok Szövetsége továbbiakban: Szövetségének tagjaként fejti ki tevékenységét.

 

                                                                  5.§

Az egyesület tagsági viszony formái:

  • rendes jogú tag
  • magánszemély pártoló tag
  • jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező pártoló tag
  • ifjúsági tag
  • gyermekhorgász
  • Rendes jogú tag az a magyar állampolgár, aki a 18. életévét betöltötte,   erkölcsileg feddhetetlen és az egyesület tulajdonát képező ingatlan megvásárlásához, közvetlenül vagy közvetetten anyagilag hozzájárult. A vagyoni hozzájárulás mértékét az SZMSZ szabályozza.

Rendes jogú tag lehet az:

a/ akit a törvényi- és egyéb rendelkezések a tagsági viszony létesítéséből nem zárnak ki,

b/ aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma 2013. évi CII. tv. ( A   halgazdálkodásról és a hal védelméről) 43.§, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés alatt,

c/ aki megismeri és tudomásul veszi az Alapszabály előírásait és a tagsággal járó

   anyagi kötelezettségeket vállalja,

d/ kérelmét a vezetőség, illetve a közgyűlés jóváhagyólag elfogadta,

e/ az egyesület tagjai a horgászatot kereső foglalkozásként nem folytathatják,

f/ az egyesületi tagnak történő felvétel esetén egyszeri halasítási hozzájárulás fizetendő, az SZMSZ szerint.

 

                                                                                                           

 

3.

  1. Pártoló tag lehet az a magyar állampolgár és Magyarországon letelepedett, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki nem áll az állami horgászjegy váltásának tilalma, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.

Az Alapszabályt, a közgyűlés és a testületi szervek rá vonatkozó előírásait, határozatait tudomásul veszi, és magára nézve kötelezőnek tartja.

Az egyesület kötelezettséget vállal arra, hogy a pártoló tagság jogfolytonosságát mindaddig biztosítja a pártoló tag számára, amíg az általa vállalt kötelezettségeket teljesíti.

  • Az egyesületnek jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező pártoló tagja is lehet.

Az ilyen jogi személynek az egyesületben való tevékenységét, részvételét az egyesület és a jogi személy képviselője - aki nem lehet az egyesület tagja - által kötött együttműködési szerződésben rögzíti és határozza meg (pl. más egyesület, vállalkozó, intézmény, gazdálkodó szervek stb.).

  • Az ifjúsági tag az egyesület korlátozott jogú tagja. Ifjúsági tag lehet a 14. életévét betöltött 18 éves korhatárig az a magyar állampolgár, aki felvételét kéri és a szülő (gyám) felvételéhez írásban hozzájárul, továbbá a felmerülő költségeket vállalja.
  • Gyermekhorgász lehet az a 14. életévét be nem töltött személy (gyermek), aki kéri felvételét és a szülő (gyám) felvételéhez írásban hozzájárul, továbbá a felmerülő költségeket vállalja. A gyermek horgászjegy legfeljebb egy naptári évre adható és többször ismételhető. A horgászat feltételei az egyesület horgászrendjében vannak szabályozva.

                                                         6.§

Tagsági viszony létesítése:

  • A tagfelvételt írásban kell kémi, a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyi adatait és nyilatkozatát arról, hogy az egyesület Alapszabályát megismerte, az abban foglalt feltételeknek megfelel, és rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri. A kérelmet a vezetőségnek kell megküldeni. A tagsági jogviszony a felvételt kimondó jogerős döntés meghozatalának időpontjában jön létre.
  • A tagfelvétel tárgyában a kérelem beérkezését követő 60 napon belül a vezetőség dönt, a határozatot a kérelmezőnek írásban kell megküldeni. Az elutasító határozatot indokolással kell ellátni. A vezetőség elutasító határozata ellen az érdekelt a kézhezvételtől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel, amelynek tárgyában a közgyűlés a következő ülésén határoz. A közgyűlés tagfelvételt elutasító határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye

 

 

4.

  • A tag elhalálozása esetén házastársa, hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettársa, vagy leszármazói közül egy személy az elhunyt tagsági viszonyába léphet, amennyiben a tagsági feltételeknek megfelel. Ennek eljárási módját az SZMSZ szabályozza.

                                                          7.§

A tagok jogai:

  • A rendes jogú tagokat - a jogszabályokban foglaltak kivételével - a tagsági viszonyukban az Alapszabályban meghatározott egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik, melyeknek gyakorlása a közvetlenségre épül, azaz a tag személyesen gyakorolja jogát az egyesület tevékenységében.
  • Az egyesület rendes jogú felnőtt és ifjúsági tagjainak jogukban áll:

a/ az egyesület útján a szövetségtől állami horgászjegyet igényelni,

b/ az állami horgászjegy birtokában a fizetési kötelezettségek teljesítése után az egyesület vízterületén a vezetőség által elfogadott horgászrendi feltételekkel horgászni,

c/ a rendelkezésre álló keretben megállapított sorrendben és díjazás mellett a Szövetség, annak megyei bizottságai és az egyesület által fenntartott horgásztanyát, horgászfelszereléseket igénybe venni,

d/ a Szövetség, annak megyei bizottsága, illetőleg intéző bizottsága, és az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni.

  • Az egyesület rendes jogú tagjait a közgyűlésen személyes tanácskozási, indítványtételi és szavazati jog illeti meg, és a jogszabályban, illetőleg Alapszabályban megállapított feltételek fennállása esetén az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók. Az ifjúsági tagok tisztségre nem választhatók, a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek - *kivéve az egyesület vagyonáról történő döntés -*, és a tanácskozási, illetőleg indítványtételi jog őket is megilleti.
  • Az egyesület pártoló tagjainak jogában áll:

a/ az egyesület útján a Szövetségtől állami horgászjegyet igényelni,

b/ az állami horgászjegy birtokában és a támogatás teljesítése után az egyesület vízterületén a horgászrendben előírt feltételekkel horgászni,

c/ a közgyűlésen részt venni, ahol személyes tanácskozási, indítványtételi jog illeti meg. Szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségre nem választhatók.

 

 

 

 

 

5.

                                                                 8.§

A tagok kötelességei:

  1. A rendes jogú felnőtt és ifjúsági tagok kötelesek:

 

a/ Az egyesület közgyűlésén részt venni, észrevételeikkel és javaslataikkal a vezetőség munkáját segíteni.

b/ Az Alapszabály, a közgyűlés, a vezetőség és a tagok által választott más egyesületi, önkormányzati testületek határozatait betartani.

c/ Védeni az egyesület tulajdonát, továbbá a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az egyesület pénztárába az előírt határidőig befizetni. Minden tag azonos mértékű tagdíjat fizet. A befizetés teljesítésének határideje minden tárgyév március 31. napja.

d/ A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Horgászrendet, illetőleg az egyes vízterületeken érvényes további korlátozó intézkedéseket betartani és betartatni .

e/ A fogási naplót előírás szerint vezetni, és az előírt határnapig a vezetőségnek megküldeni. Aki ezen kötelességének nem tesz eleget, a tárgyévben horgászjegyet nem válthat. Az a tag, aki a fogási eredménynapló vezetését, vagy vezetőségnek való megküldését önhibáján kívül (pl. betegség, külföldi tartózkodás, stb.) mulasztotta el, írásban igazolással élhet. Az igazolás elfogadásáról a vezetőség határozattal dönt. A vezetőség elutasító határozata ellen az érdekelt a kézhezvételtől számított 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel fordulhat.

A közgyűlés a fellebbezést a következő ülésén tárgyalja. A fellebbezés a vezetőség határozatának végrehajtására halasztó hatállyal nem bír. 

f/ A víz és partjának tisztasága felett őrködni, az esetleges víz- és környezet szennyezéssel kapcsolatos észlelését, tapasztalatát az egyesület vezetőségévei haladéktalanul közölni.

g/ Állandó lakcímük megváltozása esetén az új lakcímüket 60 napon belül a vezetőségnek írásban bejelenteni.

h/ Az egyesületi tevékenységgel kapcsolatos önként vállalt feladatait a legjobb tudása szerint ellátni.

  1. Ha a tag a tagdíj vagy egyéb díjbefizetési kötelezettségének neki felróhatóan nem  tesz eleget, a tagsági viszonya megszűnik. Nem alkalmazható ezen jogkövetkezmény azzal a taggal szemben, aki ezen kötelezettség teljesítését önhibáján kívül (pl. betegség, külföldi tartózkodás, stb.) mulasztotta el. A vezetőség a befizetést nem teljesítő tagot előzetesen írásban felszólítja - a kézhezvételtől számított 8 napos határidővel - a teljesítésre, majd ha ezen határidő is eredménytelenül telik el anélkül, hogy a tag érdemben intézkedett volna, a vezetőség határozattal dönt a tag tagok névsorából való törléséről. A vezetőség a határozatot indokolással ellátva az érintettel írásban közli.

 

 

6.

A törlés tényéről a vezetőség a közgyűlést tájékoztatja. A vezetőség határozata ellen az érdekelt a kézhezvételtől számított 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet, amely fellebbezést a közgyűlés a következő ülésén tárgyalja. A fellebbezésnek a vezetőség határozatának végrehajtására halasztó hatálya van.

A tagsági viszony megszűnése az írásba foglalt vezetőségi határozatnak, illetőleg fellebbezés esetén az írásba foglalt közgyűlési határozatnak az időpontjától hatályos.

Jelen rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a tag a befizetést tagsági viszonyának fegyelmi úton történő felfüggesztése miatt nem teljesítette.

  • Az egyesület pártoló tagjai kötelesek:

Megismerni az egyesület alapszabályát, a horgászatra vonatkozó szabályokat és a rájuk vonatkozó előírásokat betartani.

 

                                                           9.§

 

  1. A tagsági viszony megszűnése:

       a/ kilépés,

       b/ törlés,

       c/ a tag halála.

  • A tag az egyesület vezetőségének megküldött írásbeli nyilatkozatával kiléphet az egyesületből. A kilépett tag tagsági jogviszonya a nyilatkozat vezetőség általi kézhezvételét követő hónap utolsó napjával szűnik meg. Az egyesületi tagsággal járó kötelezettségeket és a tagdíjfizetést a kilépő tag a kilépés évének végéig teljesíteni köteles.

A tagsági viszony kilépéssel történő megszűnése esetén a kilépő tag elveszíti a további tagságról szóló rendelkezési jogát. A kilépéssel kapcsolatos eljárást az SZMSZ részletesen szabályozza.

  1. A vezetőség jogosult törléssel megszüntetni annak a tagnak a jogviszonyát:

 a/ aki fizetési kötelezettségének (8.§ 1/c. és 2. pontja) írásbeli felszólítást követő

     8 napon belül sem tesz eleget,

b/ a tagsági jogviszony a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésével

   szűnik meg.

  • A tagsági viszony megszűnésével a tagdíj és egyéb díjfizetési kötelezettség megszűnik, de a már befizetett vagyoni hozzájárulás, tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetőek.

 

 

7.

Elhalálozás esetén a már befizetett díjak időarányos részét a vezetőség abban az esetben téríti vissza az örökösnek, ha nincs az elhunyt tag helyett belépő házastárs, hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettárs vagy leszármazói közül egy személy (6.§ 3. pontja).

 

                                                                       1O.§

Az egyesület működése:

  • Az egyesület szervezeti felépítésének és működésének alapja az egyesületi Alapszabály.
  • Az egyesület vezető szerveit és a küldötteket a szövetségbe a közgyűlés választja.
  • A választás 5 éves időtartamra szól. A testületek és tagjaik választóiknak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Abban az esetben, ha a feladataikat nem látják el megfelelően, az őket megválasztó szerv által bármikor visszahívhatók.
  • 3. A testületi szervek akkor határozatképesek, ha az ülésen a szavazati

           joggal bíró tagjaikból legalább 50 % + 1 fő jelen van és az alapszabályban

           meghatározott magasabb jelenléti arányt nem ír elő.

  • A testületi szervek döntéseiket nyílt szavazással hozzák. Ha a jogszabály, vagy az Alapszabály minősített többséget nem ír elő, a határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. A közgyűlés a döntéseit az elnök, a vezetőség tagjai, a fegyelmi bizottság és az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak választása, illetve visszahívása esetén titkos szavazással hozza.

Megválasztottnak az minősül, aki sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot, azonban legalább a leadott szavazatok 50% + 1 fő megkapta.

  • A testületi szervek választása előtt a tisztújító közgyűlést megelőző közgyűlésen 3 tagú jelölő bizottságot kell választani. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az éves rendes közgyűlésen a vezetőség vagy valamelyik bizottság tagjainak pótlása szükséges. Ilyen esetben a tagság széleskörű véleménye és javaslata alapján a vezetőség tesz javaslatot.

                                                                  11.§

  1. Az egyesület szervei:

     a/ a közgyűlés,

     b/ a küldöttgyűlés, 7 fő rendes, 3 fő póttag,

     c/ a vezetőség: 5 fő,

     d/ az ellenőrző bizottság: 3 fő,

     e/ a fegyelmi bizottság: 3 fő.

 

 

8.

  • 2.      Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki

           nagykorú,rendes jogú tagja az egyesületnek, valamint a közügyek

           gyakorlásától nincs eltiltva és magyar állampolgár, a szabad mozgás és

           tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

           tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad

           mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy a harmadik országbeli  

           állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá

           tartozik, bevándorolt és letelepedett jogállású, illetve tartózkodási

          engedéllyel rendelkezik.

           Az egyesület tisztségviselői nem lehetnek egymásnak hozzátartozói

           [Ptk. 685.§ b) pont].

  • Az egyesület a közgyűlés által választott küldöttei útján vesz részt a Pest  Megyei Horgászok Szövetsége munkájában.

                                                              12.§

  • Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.
  • 2.      Működése:

a/ A közgyűlést rendes ülésre évente, tisztújító közgyűlésre 5 évente kell

   összehívni.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani 30 napon belül, ha azt:

  • az egyesület rendes jogú tagjainak 1/10-e az ülés céljának és okának megjelölésével írásban kéri,
  • az ellenőrző bizottság elnöke szükségesnek tartja,
  • a vezetőség szükségesnek tartja,

-   ha az ügyészség kéri, a bíróság elrendeli,

   -   ha a vezetőség kárenyhítés, kármegelőzés céljából az éves költségvetés  

       tartalékalapja terhére intézkedést tett. [13.§ 8(3) bek. n) pontja.

b/ A közgyűlést a vezetőség határozata alapján az egyesület elnöke hívja össze. A napirendeket tartalmazó meghívót az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal előbb meg kell küldeni az egyesület valamennyi tagjának.

c/ A közgyűlést elnök vezeti le, akit a vezetőség javaslata alapján a közgyűlés választ meg nyílt szavazással. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a taglétszámot és a megjelentek számát és az elhangzottak lényegét és a döntéseket. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen megválasztott két tag hitelesíti.

d/ A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagok 50 %-a +

     1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén, 15 napon belüli időpontra,

     azonos napirenddel újabb közgyűlést kell összehívni. Az eredeti napirend

     tekintetében a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

9.

     Kivéve, az egyesület egyesülése, beolvadása, szétválása, az ingatlan

   elidegenítése, átalakulása és megszűnése, valamit az alapszabály módosítása

   kapcsán.

  • 3.      Hatásköre:

a/ alapszabály megállapítása és módosítása, melyhez a rendes jogú tagság

   50 %+ 1 fő jelenléte szükséges,

b/ másodfokon eljár az elutasított felvételi, törlési és fegyelmi ügyekben

   (tisztségviselők esetén),

c/ megválasztja az egyesület elnökét és a négytagú vezetőséget, a

   küldötteket, az ellenőrző és fegyelmi bizottságok elnökeit és tagjait, valamint a

   küldötteket a szövetség közgyűlésébe. A választás 5 éves időtartamra szól, a

   tisztségviselők   újraválaszthatók,

d/ dönt az egyesület feloszlatásáról, más egyesülettel történő egyesülésről,

     átalakulásról. Az egyesületi vagyon felosztásáról, az ingatlan elidegenítéséről

     szóló döntéshez a rendes jogú tagság kétharmadának azonos szavazata

     szükséges.

e/ az egyesület azon pályázatainál, ahol a pályázandó összeg az 5 millió forintot

     meghaladja, vagy az egyesület ingatlanvagyona a fedezet, csak és kizárólag a

   közgyűlés felhatalmazása alapján történhet a pályázat előkészítése, beadása.

f/ a tagság 1/10-e rendkívüli közgyűlés összehívása estén az ügyrendi kérdés  

   döntésében a tagság 2/3-nak azonos szavazata szükséges

                                                         

  1. §

A küldöttgyűlés:

  1. 1.   A küldöttgyűlés a közgyűlést helyettesítő, az egyesület tagságát

       képviselő, kollektív szerv.

  1. Tagjai: 7 rendes tagból és 3 póttagból áll, akiket a közgyűlés 5 évre titkos             szavazással választ. Azonos számú szavazatot kapott póttagok közül a küldöttgyűlés egyszerű többséggel dönt az új küldött személyéről.
  2. Alapos indok esetén a közgyűlés jogosult a küldöttet visszahívni és újat

     választani. Visszahívható az a küldött,

  • aki saját hibájából tartósan nem tesz eleget küldött kötelezettségeinek,
  • aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
  • akit szabadságvesztésre ítéltek,
  • aki a tagság érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes álláspontot képvisel,
  • egyéb más okból nem tesz, vagy nem tud eleget tenni a küldött

                       kötelezettségének. VAGY

tevékenységével az egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti, így  különösen:

10.

a.) munkáját hosszabb időn át, figyelmeztetés ellenére elhanyagolja,

 

b.) a közgyűlés határozatát nem hajtja végre, vagy nem az előírásnak

     megfelelően hajtja végre,

                                                                                                      

c.) az egyesület ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy vétkes

     magatartással kárt okozott,

d.) ismételten vagy tartósan megszegi az alapszabály előírásait,

e.) bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik.

  1. A visszahívásra javaslatot tehet a küldöttgyűlés, a vezetőség, a tagság

         1/3-a, vagy a közgyűlés.

  1. A küldött jogviszony megszűnik:

                    A küldött halálával,

                    A megbízási idő lejártával,

                    Lemondással,

                    Visszahívással,

                   A küldött egyesületi tagsági jogviszonyának megszűnésével.

  1. Hatásköre: a 12. § (3) pontban foglalt kizárólagos közgyűlési hatáskörökön túl

     jogosult minden ügyben eljárni, így különösen:

  • egyesületi szabályzatok (Sz. M. Sz. fegyelmi szabályzat)

       elfogadása, módosítása,

  • az egyesület éves költségvetésének elfogadása,
  • a vezetőség munkájáról készült beszámoló megvitatása,

   elfogadása,

  • megválasztja a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult két vezetőségi

     tagot,

  • a vezetőség határozatainak felülvizsgálata, döntéseinek megváltoztatása,
  • a fegyelmi és ellenőrző bizottság vezetőinek beszámoltatása a bizottságok

        munkájáról.

  1. Működése:

         a/ évente legalább 2 alkalommal rendes ülést tart. A küldöttgyűlésen az

             egyesület bármely tagja - tanácskozási joggal - részt vehet.

         b/ a napirendet tartalmazó meghívót az ülés időpontja előtt legalább 15

             nappal meg kell küldeni valamennyi küldöttnek. A küldöttgyűlésről

           jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés

           helyét, idejét, a megjelentek számát és a döntéseket. A jegyzőkönyvet a

           küldöttgyűlésen megválasztott két tag hitelesíti.

       

 

11.

       c/ a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább 5 fő küldött

           és 4 fő vezetőségi tag jelen van. A küldöttgyűlésen a vezetőség tagjai

           és a küldöttek azonos szavazati joggal rendelkeznek, többségi nyílt

           szavazással döntenek.

       d/ az egyesület elnöke, a vezetőség, az ellenőrző bizottság elnöke illetőleg

           legalább 4 küldött írásbeli indítványára az egyesület elnöke rendkívüli

           küldöttgyűlést hív össze.

                                                                                                                 

     e/ a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a küldöttgyűlést 15 napon

           belül kell ismét összehívni, mindaddig, amíg határozatképes nem lesz.

 

                                                             14.§

A vezetőség:

  • A vezetőség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik az egyesület szervei által hozott határozatok végrehajtásáról.
  • Tagjai: az egyesület elnöke, alelnöke, titkára, gazdasági felelőse, ifjúsági és versenyfelelős.

Az egyesület vezetője az elnök.

  • 3. A vezetőség hatásköre:

a/ kitűzi a közgyűlés és a küldöttgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti a tárgysorozatát,

b/ gazdálkodik a küldöttgyűlés által megállapított költségvetési keretben, a küldöttgyűlés által megállapított körben a költségvetés egyes rovatai között egy millió forintig átcsoportosíthat,

c/ a tagok felvételével, a tagság törlésévei kapcsolatos ügyekben dönt, illetve hoz határozatot,

d/ meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatokat látnak el,

el gazdálkodik az egyesület tulajdonában lévő vízterületen, azt rendszeresen

   halasítja és dönt a részleges, vagy általános tilalom idejéről,

f/ jogosult az egyesület tulajdonában lévő vízterületen lévő halállomány

   megőrzése és a környezetvédelem érdekében munkaviszonyban halőröket,

   gátőröket és más munkaerőket alkalmazni,

g/ első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben,

h/ megállapítja a horgászversenyek és egyéb rendezvények időpontját, feltételeit,

   díjait, rendezőit és bíróit,

i/ az adott tárgyévre meghatározza saját munkatervét,

j/ megállapítja és módosítja az egyesület tulajdonában és kezelésében lévő

   vízterület horgászrendjét,

 

12.

k/ megállapítja a tagok éves tagdíját, az esetleges belépési vagy egyszeri

   halasítási és egyéb díjakat,

l/ meghatározza a tárgyévben kiadható tisztelet jegyek számát és az ebben

részesülők körét,

m/ a tagok esetén másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása,

n/ rendkívüli esetekben a vezetőség - közgyűlési felhatalmazás nélkül ­

     kármegelőző illetve kárenyhítő intézkedéseket hozhat a mindenkori éves

     költségvetés tartalékalapjának 50 %-áig terjedő mértékben.

 

  • A vezetőség évente legalább négy alkalommal rendes ülést tart.
  • Rendkívüli ülést kell összehívni, ha ezt

a/ a vezetőség tagjainak legalább 1/3-a az ülés okának és céljának

   megjelölésével kéri, illetőleg

b/ az egyesület elnöke, vagy

c/ az ellenőrző bizottság szükségesnek tartja.

  • A vezetőség ülését az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke hívja össze, és látja el az elnöki feladatokat.
  • A vezetőség üléseire a választott vezetőségi tagokon kívül meg kell hívni az ellenőrző bizottság, és a fegyelmi bizottság elnökeit is.

                                                             15.§

  1. Az egyesület tisztségviselői:

Az elnök, az alelnök, a titkár, a gazdasági felelős, az ifjúsági és versenyfelelős, az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai, a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai.

  1. A tisztségviselők kooptálása tilos.
  2. A tisztségviselők megbízása megszűnik: határozott idő lejártával,

   a tagsági jogviszony megszűnésével, lemondással,

   más olyan egyéb okból, ami a tisztség ellátását akadályozza (pl.

   összeférhetetlenség, visszahívás, tartós akadályoztatás, stb.).

  • 4.      Az egyesület elnöke:

a/ képviseli az egyesületet a hatóságok, a bíróság és más egyéb szervek előtt.

   Az egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

b/ összehívja a közgyűlést, a küldöttgyűlést és a vezetőség üléseit,

c/ ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület

   szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett,

 

 

13.

d/ irányítja és ellenőrzi a vezetőség tagjainak, és a munkabizottságok

   tevékenységét,

e/ felel az egyesület vagyonáért és a vagyoni eszközök szabályszerű

   működtetéséért.

  • 5.      Az egyesület alelnöke:

a/ az elnök akadályoztatása esetén képviseli az egyesületet más egyéb szervek

     előtt és jogosult az elnök helyetti aláírásra,

b/ összehívja a közgyűlést, a vezetőség üléseit,

 

c/ a bankszámla feletti rendelkezéshez az egyesület elnökének és a közgyűlés által megválasztott egy vezetőségi tagnak vagy az egyesület alelnökének és a közgyűlés által megválasztott egy vezetőségi tagnak az együttes aláírása szükséges.

d/ ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett,

e/ az elnök akadályoztatása esetén irányítja és ellenőrzi a vezetőség tagjainak, és a munkabizottságok tevékenységét,

f/ felel az egyesület vagyonáért és a vagyoni eszközök szabályszerű

   működtetéséért,

g/ szervezi és irányítja az alkalmazottak munkáját.

  • 6.      Az egyesület titkára:

a/ segíti az egyesület elnökét feladatainak ellátásában,

b/ előkészíti a közgyűlést és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket,

c/ gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség ülései jegyzőkönyveinek

   vezetéséről,

d/ irányítja, illetve ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit,

   el szervezi az egyesület rendezvényeit,

f/ gondoskodik az egyesület működési feltételeinek megteremtéséről,

g/ felel az egyesület vagyonáért és a vagyoni eszközök szabályszerű

   működtetéséért,

h/ felelős az ügyviteli szabályzat betartásáért.

  • 7.      Az egyesület gazdasági vezetője:

a/ az egyesület gazdasági ügyeit intézi, az egyesület vagyoni helyzetéről az

   elnöknek és a vezetőségnek rendszeresen beszámol,

b/ a pénz- és vagyonkezelésről okmányoIt számadást vezettet, és azt

   rendszeresen ellenőrzi,

c/ az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget elkészíti és a vezetőség,

   majd a közgyűlés elé terjeszti,

d/ felel az egyesület vagyonáért és a vagyoni eszközök szabályszerű

   működtetéséért.

14.

  • 8.      Ifjúsági és versenyfelelős:

a/ szervezi és intézi az egyesület versenyeit,

b/ közreműködik az egyesület vízterületén más egyesületek által szervezett

   versenyekben,

c/ elkészíti az éves horgászrendet, melyet a vezetőség elé terjeszt,

d/ szervezi az ifjúsági és gyermekversenyeket, gondoskodik annak

   nyilvánosságáról,

   e/ tervezi és szervezi az egyesület reklámtevékenységét, felel az internetes

   weblap naprakész állapotáért.

 

                                                            16.§

Az ellenőrző bizottság:

  • Az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. Az ellenőrző bizottságnak 3 tagja van.
  • A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetőleg a fegyelmi bizottság tagjai.
  • A bizottság köteles ellenőrizni az egyesület költségvetésének, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, továbbá - a közgyűlés kivételével - az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, negyedévenként pedig a pénz- és vagyonkezelést, a bizonylati fegyelmet.
  • A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.
  • Ha a bizottság ellenőrzése során hiányosságot állapít meg, arról a vezetőséget, súlyosabb esetben a közgyűlést tájékoztatja. A bizottság ez irányú indítványa alapján a rendkívüli közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni.
  • A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein.
  • A bizottság munkaterv alapján dolgozik.

                                                             17.§

A fegyelmi bizottság:

  • A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A bizottságnak 3 tagja van.
  • A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetve az ellenőrző bizottság tagjai.
  • A fegyelmi bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjai fegyelmi ügyeiben. A fegyelmi határozatot írásban indokolással kell az érdekelttel közölni, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat a vezetőséghez.
  • A bizottság eljárására a fegyelmi szabályzat rendelkezései az irányadók.
  • A bizottság negyedévente köteles tájékoztatni a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget.

15.

  • A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein.

                                                                18.§

 

Az egyesület jogi személyisége és vagyona:

  • Az egyesület jogi személy.
  • Az egyesület vagyonát ingatlanok (Őrbottyán, 037/1-3, 030/49, 031/5, 7637/40-41 hrsz.) ingóságok, készpénz és követelések alkotják.
  • Az egyesület bevételeit tagdíjakból, belépési, egyszeri halasítás és egyéb díjakból, vagyoni hozzájárulásból, az egyesület tulajdonában lévő vízterületre kiadott területi engedélyek díjából, az egyesület alapszabály szerinti tevékenységéből eredő: egyéb bevételekből, valamint az esetleges támogatásból és egyéb adományokból állnak.
  • Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a társadalmi szervezetek tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  • Az egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - a *rendes* jogú tagság vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.
  • Az egyesület gazdasági vállalkozásaiból származó bevételei csak az alaptevékenység megvalósítására fordíthatók.
  1. 7.     Az egyesület tagjai az általuk okozott kárért a Ptk. kártérítésre vonatkozó

         rendelkezése szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek.

  1. Az egyesület megszűnése-megszüntetése előtt az egyesület vagyonát a

         hitelezők kielégítése után az egyesület rendes jogú tagjai között egyenlő

         arányban kell felosztani, vagy osztatlan közös tulajdonba kell adni.

 

                                                        

19.§

 

 

 

Az egyesület felügyelete:

  • Az egyesület működése felett a 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (1) bekezdése alapján az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.
  • Ha az egyesület neve, székhelye megváltozik, illetőleg az egyesület képviseletére új személy lesz jogosult, ezt a bíróságnak be kell jelenteni.

                                                        

 

16.

20.§

 

Az alapszabály által nem határozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az Egyesülési jogról. közhasznú jogállásról a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény irányadó.

 

Őrbottyán,2014.március 01.

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

 

SZABÁLYZAT

 

az egyesületi tagfelvétel és az egyesület belső működésének szabályozására

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatályos: 2014-03-01

 

 

 

 

 

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Az egyesületi tagok oktatása és képzése

 

 

Egyesületünk olyan vizsgabizottságot hoz létre és működtet, mely bizottság legalább

3 főből áll s tagjai horgászati és halgazdálkodási ismereteiket társadalmi halőri halászati őri vizsgával, avagy a vhr. 32.§ (1) bekezdés szerinti végzettséggel igazolják.

 

 

Az egyesületi tagfelvétel szabályozására

                                                 (Alapszabály melléklete)

 

 

1./ Előzmények:

     Az egyesület 1996. évi közgyűlése felhatalmazta az akkori vezetőséget, hogy a

     víztározó egy része alatti földterületet az egyéni tulajdonosoktól megvásárolja.

     Mivel az egyesület az ehhez szükséges pénzügyi fedezettel nem rendelkezett,

     ezért az egyesületi tagokat felszólította, hogy a tóvásárlást a hozzájárulásukkal

     segítsék elő. A meghatározott hozzájárulás két részletben való megfizetése egyben

     biztosította a további tagsági viszonyt is, aki ennek nem tett eleget, tagsági viszo-

     nya megszűnt.

     A vásárlás után a földhivatal az egyesület tulajdonjogát bejegyezte.

     Az elmúlt években a tagságot erőteljesen foglalkoztatta, hogy milyen címen történt

     a fizetési hozzájárulás, (kölcsön, tulajdonrész vásárlás stb.) ezért több kezdeménye-

     zés történt annak tisztázására.

     A helyzetet csak tovább bonyolította, hogy a befizetett összeg aktualizálása legutol-

     jára 1997. évben történt.

     A jogi szakértőkkel történő konzultáció két megoldás lehetőségét vázolta, egyrészt

     az egyesület feloszlatását, amely után az alapszabály rendelkezése a mérvadó, más-

     részt, hogy a jelenlegi helyzet feloldására a legcélszerűbb megoldás a tagsági viszony

     értékének meghatározása és annak folyamatos karbantartása. Közgyűlési határozat a

     mindenkori banki alapkamattal kell növelni évente a tagsági viszony értékét.

     Az egyesület 2005. évi közgyűlése úgy határozott, hogy a mindenkori banki alapkamat

     mértékével növekszik a tagság értéke. Az egyesület feloszlatását elvetette, ezért a sza-

     bályozás a tagsági viszony reális értékének nyilvántartását és karbantartását célozza

     meg. Ez a forma, amely rugalmasan biztosítja a tagsági viszony megtartását, változá-

     sát és mobilitását, ugyanakkor elismeri a befizetés egy adott időbeli értékét is.

     Az elmúlt időszakban a tagság létszáma drasztikusan a felére csökkent, és kismérték-

     ben cserélődött.

     Jelenleg a teljes jogú tagfelvétel szünetel, csak kilépéssel, törléssel, ajándékozással és

     örökléssel változik a tagság összetétele. A rendes jogú tagság létszáma jelenleg 166 fő,

     mely nem növekedhet.

     Ennek eljárásos módjait szabályozza az SZ. M. SZ.

 

     Az Egyesületi rendes jogú tag:

     Feltételei:

     - hozzájárult a tóvásárláshoz,

     - vagy korábbi tag kilépésével jutott a tagsági viszonyhoz,

      - vagy örökölte, illetve ajándékozás útján jutott hozzá.

 

 

 

 

-2-

     Figyelembe véve a rendes jogú tagság feltételeit, szükséges szabályozni a különböző

     eljárásokat. Nincs új tagfelvétel, csak tagcsere lehetséges.

 

2./ Tagsági viszony megszűnése kilépéssel:

     Az egyesület alapszabályának értelmében a tagnak jogában áll a kilépés.

     Az a tag, aki kilépni szándékozik, az hivatalosan írásban bejelenti az egyesület veze-

     tőségének ez irányú szándékát, és egyúttal felajánlja a tagsági viszony megvásárlását.

     Az egyesület vezetősége ezt megtárgyalja és írásban értesíti a kilépést kezdeménye-

     zőt a döntéséről.

     Amennyiben a vezetőség kíván elővételi jogával élni, azt közli a kilépővel és a köz-

     gyűlés által meghatározott aktuális tagsági viszony értékével megvásárolja a tagságot.

     A döntése amennyiben az, hogy nem kíván elővételi jogával élni, azzal lehetővé teszi

     a kilépőnek, hogy közvetlenül, szabadon rendelkezzen tagságával.

     Ennek megszervezése, lebonyolítása a kilépő feladata.

 

       Az új tag felvételének követelményei:

       - a régi tag kilépési nyilatkozata,

       - az új tag felvételi kérelme,

       - a felvételi döntés a vezetőség részéről.

       Ezek után szükségesek az alábbiak a tagfelvétel adminisztrációs feladataihoz, az új

       tag regisztrációjához:

       - kilépési nyilatkozat,

       - tagfelvételi kérelem,

       - vezetőség tagfelvételi döntése,

       - egyszeri halasítási díj befizetése.

       Csak a fentiek egyidejű teljesítése után kerül sor az új tag regisztrációjára.

 

3./ Tagsági viszony ajándékozása:

       Az egyesületi rendes jogú tagnak lehetősége van a tagsági viszonyának elajándékozá-

       sára, amelyre az alapszabály lehetőséget ad. Az ajándékozottak körét az SZ. M. SZ.

       nem korlátozza és szabályozza, az ajándékozónak lehetővé teszi ennek meghatáro-

       zását.

       Az ajándékozás tényét az ajándékozó kezdeményezi.

       Az ajándékozó értesíti a vezetőséget, amelyben egyértelmű az ajándékozó és az

       ajándékozott személye.

       A vezetőség a bejelentést tudomásul veszi, majd meghatározza ennek lebonyolí-

       si feltételeit.

       Az ajándékozó tag a kilépési nyilatkozatában megjelöli a kedvezményezett tag

       személyét,

       - az új tag kéri felvételét,

       - vezetőség döntése szükséges a felvételhez,

       - egyszeri halasítási díj befizetése kötelező.

       Ezek egyidejű megléte után van lehetőség az új tag regisztrációjára.

 

   4./ Tagsági viszony megszűnése örökléssel.

       Az alapszabálya értelmében a tagsági viszony a tag elhalálozásával örökölhető.

       Az örökös személye, a csak azzal kapcsolatos jogi úton értelmezhető.

       Az örökösök körét, azok lehetőségeit az alapszabály nem korlátozza.

      

 

 

 

 

 

-3-

       Az örökös személyének azonosítása, feltételeinek megléte után az alábbiakat kell

       figyelembe venni.

       Az örökös döntése a tagsági viszonnyal kapcsolatban:

       - örökös döntésével kéri felvételét az egyesületbe,

       - örökös dönt a kilépésről,

       - örökös dönt az ajándékozásról.

       Az öröklés folyamatának megoldásához az alábbiak szükségesek:

       - amennyiben az örökös kéri tagfelvételét, tagfelvételi kérelem a vezetőség részére,

      - amennyiben az örökös dönt a kilépésről, kilépési nyilatkozat a vezetőség részére,

         felvételi kérelem az új tag részéről,

  • ajándékozás esetén a kilépési nyilatkozat és a felvételi kérelem a vezetőség részére.

 

       Az öröklés útján szerzett rendes jogú tagság esetén az egyszeri halasítási díj fizetése

       nem kötelező.

 

5./ Általános rendelkezések:

       - A tagfelvétel SZ. M. SZ-ben nem érintett feltételeit az alapszabály részletesen

         szabályozza.

         A vezetőség a kilépő által felajánlott tagsági viszonyért – amennyiben kíván elő-

        vételi jogával élni – a küldöttgyűlés által meghatározott összeget köteles felajánlani.

       - Az SZ. M. SZ-ben szabályozott feltételek esetén az elsőfokú döntési jogkör a

        vezetőség hatásköre, fellebbezés esetén másodfokon a küldöttgyűlés tárgyalja és

         dönt.

      - A rendes jogú tag törlését az egyesület alapszabálya és fegyelmi sza-

         bályzata részletesen tartalmazza.

       - A kilépő és az ajándékozó tagnak a továbbiakban az egyesülettel szemben sem-

         miféle követelése nem merülhet fel.

       - Örökléssel szerzett rendes jogú tagság esetén, ha a tag kéri felvételét, nem kötele-

         ző az egyszeri halasítási díj befizetése.

         Amennyiben az örökös döntése a kilépés, vagy más személynek tovább ajándé-

         kozás, egyszeri halasítási díjat köteles fizetni a felvételt kérő tag.

       - A kilépéssel és ajándékozással szerzett tagviszony esetén a tagfelvételt kérő sze-

         mély az egyszeri halasítási díjat köteles fizetni.

       - A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása a küldöttgyűlés ha-

         tásköre.

       - A tagsági jogviszony közvetlen vérszerinti rokonnak egyszeri alkalommal  

         elajándékozható, ebben az esetben nem kell megfizetni az első halasítás összegét.

       - Az Őrbottyáni Barátság Horgász Egyesület tulajdonában levő őrbottyáni horgásztó

         területén csak az folytathat éjszakai horgászatot, aki elfogadja, hogy a társadalmi    

         halőrök ellenőrzésének teljes mértékben eleget tesz.

 

         A szabályzat az egyesületi alapszabály szerves részét (mellékletét) képezi és

         csak együtt alkalmazható.

 

Őrbottyán, 2014. április 03.

                                                                                      

                                                                                              

 

ŐRBOTTYÁNI BARÁTSÁG

 

HORGÁSZEGYESÜLET

 

 

FEGYELMI

 

SZABÁLYZAT

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatályos: 2010-12-12

 

 

A Fegyelmi Szabályzat a mellékletekkel együtt 12 oldalból áll.

 

 

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1.§

 

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek,

az alapszabályok, az egyesület, illetve a horgászegyesület testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályainak megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása.

 

 

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2.§

 

Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag

  1. akit bármilyen szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.
  2. aki ellen halgazdálkodással kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő ill. környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerős elmarasztaló határozatot hoztak.
  3. aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és előírásokat megsérti és az ellenőrzésre jogosultak tetten érnek.
  4. Az aki az egyesületi alapszabály, az egyesület szerveinek működési szabályzatai, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászegyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti.
  5. aki mint választott testület tagja vagy megbízott tisztségviselő kötelességét neki felróható okból nem teljesíti ill. elhanyagolja.
  6. aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, ill. a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít,
  7. aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását horgásztanyán ill. horgászat közben, a tőle elvárható módon nem akadályozza meg.
  8. aki az egyesület működési területére lőfegyvert, illetve légfegyvert behoz, vagy használja
  9. aki az Országos Horgászrendben és a helyi horgászrendben előírtakat nem tartja be,
  10. aki a horgásztársainál a horgászrend megszegését észleli, de nem értesíti a halőrt, vagy a vezetőséget.
  11. Aki az egyesület közgyűléséről igazolatlanul hiányzik
  12. Az alapszabály 8§/b pontja ellen vét,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3.§

 

  1. Fegyelmi büntetések mértéke:
    1. a) írásbeli figyelmeztetés
    2. b) írásbeli megrovás
    3. c) szigorú írásbeli megrovás
    4. d) az egyesület vízterületén, vagy a feljelentő hasznosító vizén, a horgászattal való meghatározott idejű eltiltás (halvédelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegy is bevonandó)
    5. e) tagsági jogok meghatározott idejű felfüggesztése
  2. A 3.§ /1/ bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb

időtartama 2 év.

A 3§/1 bekezdés e pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama 5 év.

  1. A 3.§ /1/ bekezdés a, b, c d, e,) pontja szerinti fegyelmi büntetés végrehajtása

-rendkívüli méltánylást érdemlő esetben-legfeljebb 2 év próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3.§ /1/ bekezdés d) pontja alapján az eltiltás időtartama az 1 évet meghaladja.

Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor,

Ebben a határozatban el kell rendelni a kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

  1. Megválasztott tisztségviselők által elkövetett fegyelmi vétségek esetében                            3§/1/a,b,c,d,e pontokat lehet alkalmazni, valamint indítványozni kell a Közgyűlés felé a visszahívását.

           

 

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK KÖVETKEZMÉNYEI

4.§

 

  1. A 3.§ /1/ bekezdés d, e pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor a büntetés időtartamára, vagy a az év teljes hátralevő részére minden esetben vissza kell vonni.
  2. Ha a fegyelmi büntetés ideje a 2 évet meghaladja, a büntetés letöltése után az elmarasztalt csak akkor kaphat újra horgászjegyet, ha a horgászati ismeretekből vizsgát tett, a vezetőség által megjelölt helyen és időben.
  3. Egyesületi tag fegyelmi büntetése az egy évet meghaladja, az adott időszakra a tófenntartás díjat köteles megfizetni. Amennyiben a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a tagsági viszonyát törléssel kell megszüntetni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HATÁSKÖRÖK

5.§

 

  1. Fegyelmi vétség első fokú elbírálása tagoknál, pártoló tagoknál, ill. területi engedélyeseknél az egyesület Fegyelmi Bizottsága hatáskörébe tartozik.. Másodfokú eljárásra az egyesület vezetősége jogosult.
  2. Az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett fegyelmi vétség elsőfokú elbírálása a közgyűlés feladata. A közgyűlés határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.
  3. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az fegyelmi vétséget elkövető személy az adott évben a horgászjegyét kiváltotta. Az őrbottyáni Horgászegyesület ezért fenntartja magának azon jogát, hogy tulajdonának védelme érdekében, napijegyes horgász által elkövetett, a helyi horgászrend súlyos megsértése esetén eljárás nélküli azonnali határozatot hozzon .Ennek mértéke mindenkor a napi engedély bevonása, ill. szükség szerint a tóról való végleges eltiltás. Ezen intézkedésre-a Fegyelmi Bizottság elnökének értesítése után- a halőr jogosult!
  4. Területi jegyes, ill. pártoló tag fegyelmi eljárása az Őrbottyáni Horgászegyesület fegyelmi szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik.
  5. Engedély nélküli halászati ill. halvédelmi szabálysértés elkövetése esetén a halőr kezdeményezésére a Halászati Felügyelet felé szabálysértési eljárás megindítása kötelező.

 

 

ELLENŐRZÉSRE JOGOSULTAK

6.§

 

  1. A halőr, a mindenkori vezetőségi tagok, a vezetőség által a tagságból kijelölt személyek, társadalmi ellenőrök, az ellenőrző, és fegyelmi bizottság elnökei és tagjai.
  2. Az Ellenőrző Bizottságnak jogában áll a fegyelmi eljáráson hozott határozatokat ellenőrizni, és szabálytalanság esetén első fokon újratárgyalást elrendelni.
  3. Az ellenőrzésre jogosultak kötelesek a horgászati tevékenységgel kapcsolatos és tudomásukra jutott, vagy tetten ért fegyelmi vétséget az egyesület elnökének ill. vezetőségének haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést írásban kell megtenni, melynek tartalmazni kell a fegyelmi vétség ismertetését, az elkövetés időpontját, helyét, valamint az elkövető és az esetleges tanuk személyi és horgászati adatait.

 

 

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

7.§

 

  1. A fegyelmi eljárás egyesületi, pártoló , érvényes területi jeggyel rendelkező tag, ellen írásban rendelhető el.
  2. Elrendelésre jogosultak: az egyesület közgyűlése, választmánya, vezetősége, elnöke.
  3. Az egyesület elnöke a fegyelmi ügyek kivizsgálásáról haladéktalanul gondoskodni köteles.
  4. Kötelező eljárást kezdeményezni 2§/a,b,c,d,e,h, i, pontjai esetén.

 

ELÉVÜLÉS

8.§

 

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától 3 hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az 1 év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 

 

 

A FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

9.§

 

  1. A Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a fegyelmi bizottság elnöke és 2 tagja jelen van.
  2. Nem járhat el fegyelmi ügyben a Fegyelmi Bizottság elnöke-, vagy tagjaként, aki a fegyelmi eljárás alá vont személynek rokona, házas-vagy élettársa, testvére, illetve munkajogi alá vagy fölérendeltségi viszonyban áll vele.
  3. Másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként a határozat meghozatalában, aki a megelőző eljárásban részt vett.

 

 

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

10.§

 

  1. A Fegyelmi Bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról.
  2. Az elnök a fegyelmi tárgyalást az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy –szükség esetén-annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás

legfeljebb 60 napig tarthat.

  1. Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben, és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve a tanút magával hozhatja.
  2. Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.
  3. Az elkövető elismerésének hiányában mellőzni lehet a bizonyítási eljárást, ha a feljelentést ellenőrzésre jogosult tette, és a fegyelmi vétség elkövetését legalább egy tanú aláírása bizonyítja.
  4. Azok közül akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, megidézhetőek, mások meghívhatók. Az idézés és a tárgyalás megtartása között minimális határidő nyolc nap.
  5. A tárgyalás általában nyilvános. A fegyelmi eljárás alá vont személy kérésére azonban zárt tárgyalást lehet tartani.

Ezen a tárgyaláson csak a megidézettek és a meghívottak vehetnek részt.

  1. A tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával vagy viselkedésével zavarja a   teremből-figyelmeztetés után- kiutasíthatja, és ellene fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezhet.

Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felvesz az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a Fegyelmi Bizottság kellő indoklással dönt

az elfogultsági kifogás jogosságáról vagy elvetéséről.. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a fegyelmi bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a Fegyelmi bizottság által szükségesnek tartott bizonyítási eljárásra.

  1. Ha az eljáró Fegyelmi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésére a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja,

és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A Fegyelmi bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

 

 

 

A JEGYZŐKÖNYV

11.§

 

  1. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a fegyelmi bizottság megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgász igazolványának, horgászjegyének számát, nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanuk vallomásának lényegét, és az elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.
  1.      A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

 

 

A HATÁROZAT

12.§

 

  1. A fegyelmi bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határidőt tűz ki.
  2. Ha a fegyelmi bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az

eljárás alá vont személy

  1. a terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség
  2. a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
  3. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható
  4. a terhére rótt fegyelmi vétség elévült

a fegyelmi eljárást megszünteti.

 

 

 

  1. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll.

 

1./ Az első rész a fegyelmi bizottság megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyszínét és idejét tartalmazza.

 

2./ A határozat második – rendelkező- részének az eljárás alapján, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

 

3./ A határozat harmadik-indoklási- része a fegyelmi bizottság által megállapított tényállását, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a fegyelmi bizottság meggyőződésének indokait, továbbá súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza. Ebben a pontban kell foglalkozni a bevont területi engedélyek időpontjának kezdetéről, befejezéséről, és a visszaadás feltételeiről.

 

A HATÁROZAT JOGERŐRE EMELKEDÉSE

13.§

 

 

  1. Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni, és az átvételt aláírásával elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 15 napon belül megküldeni.

 

  1. Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenötödik

napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak- a lemondáskor jogerőre emelkedik. A fegyelmi bizottság elnöke jogerősségi záradékkal látja el.

 

  1. A fegyelmi bizottságnak jogában áll a fegyelmi büntetés alatt álló horgásztag ellen hozott határozatot a faliújságokra kifüggeszteni.

 

 

TÁRGYALÁS UTÁNI TEENDŐK

14.§

 

  1. A határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy nyilvántartó rendszerébe a fegyelmi büntetést, a határozat első és utolsó napjának megjelölésével.
  2. A megállapított fegyelmi büntetést az eljárás alá vont személy a határozatban megjelölt tényleges jogát a büntetés első napjától nem gyakorolhatja.
  3. Fellebbezés esetén csak a másodfokú eljárás befejezése után lehet a tagnyilvántartásba bevezetni a fegyelmi büntetést.
  4. Egyesületi tag esetén csak az érvényes területi jegyet lehet bevonni.
  5. A jogerős határozatokat a közgyűlésen be kell jelenteni.

 

 

FELLEBBEZÉS

15.§

 

  1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az egyesület vezetőségének kell írásban megküldeni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
  2. Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag, és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezést a Fegyelmi Bizottság elnöke ügyirataival együtt a benyújtást követően nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokon eljáró szervnek.
  3. A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke a legközelebbi vezetőségi ill. közgyűlés gyűlés elé terjeszti, és a tárgyalást lefolytatja.

Fegyelmi ügyekben másodfokon a vezetőség jogosult eljárni. A vezetőség és a tisztségviselők fegyelmi ügyében a közgyűlés hivatott eljárni.

  1. Ha a vezetőség a fellebbezést a alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben, vagy egészben megváltoztatja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezheti.
  2. Ha a vezetőség a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik.

A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. Amennyiben a vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel a Bírósághoz fordulhat.

 

 

UJRAFELVÉTEL

16.§

 

 

  1. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedéstől számított hat hónap alatt a fegyelmivel sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amelynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozatára alkalmasak.

 

  1. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást megindító egyesület vezetőségének hatáskörébe tartozik.

 

  1. Az újrafelvételt elrendelő illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Erre az eljárásra is a fegyelmi szabályzat rendelkezései az irányadók.

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

17.§

 

  1. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület vezetőségétől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3§/d, e, pontjában foglalt       1 évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz, és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt erre érdemesnek bizonyult.

 

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

18.§

 

Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért fegyelmi büntetést csak kirívóan szabálytalan viselkedés esetén szabad kiróni.

Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt vagy gyámot is a megjelenésre.

 

 

A Fegyelmi Szabályzatot a közgyűlés 2008 márciusi közgyűlésén fogadta el.

 

 

A Fegyelmi Szabályzat 5§. 3.pontjának módosítását a közgyűlés 2009 február 22.-i közgyűlésén fogadta el.

 

 

 

 

 

 

 

 

PH

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-----------------------------                                                          ---------------------------------

            Elnök                                                                                     Elnökhelyettes

 

 

 

 

 

 

 

-----------------------------                                                          ---------------------------------

            Titkár                                                                                     Fegy. Biz. Elnöke

 

 

 

 

 

JAVASLATOK A FEGYELMI SZABÁLYZATHOZ

 

Az alábbi felsorolásban bemutatjuk a különböző fegyelmi vétségekkel kapcsolatos eddigi alkalmazott büntetéseket, amelyek célja a tájékoztatás és orientálás. Az alkalmazandó fegyelmi büntetés mértékének meghatározása- az egyedi esetek figyelembe vételével- mindig az eljáró szerv hatáskörébe tartozik!

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

 

 

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni

 

  • a cselekmény súlyosságát
  • az elkövető javára írható enyhítő körülményeket
  • illetőleg a terhére róható súlyosbító körülményeket, valamint
  • az egyesület vízterületén a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő érdekeket.

 

A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a felelőségre vonás alól.

 

 

 

 

A CSELEKMÉNY SÚLYOSSÁGÁT NÖVELHETIK AZ ELKÖVETÉS KÖRÜLMÉNYEI:

 

 

 

 

  • nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, másokban megbotránkozást keltő vagy másokat is fegyelmi vétségre elkövetésére csábító cselekmény
  • sorozatos fegyelmi vétségek
  • túlzott alkoholos állapot
  • az ellene eljáró fegyelmi bizottság szándékos félrevezetése
  • a horgásztag tagsági ideje alatt előzőleg kiszabott fegyelmi büntetések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNY HA AZ ELKÖVETŐ

 

  • fiatalkorú
  • számottevő társadalmi munkát végzett az egyesület számára
  • feltáró jellegű beismerő vallomást tett
  • tettét őszintén megbánta
  • a hosszabb egyesületi tagság enyhítő körülmény, ha Horgászegyesületünk vizén fegyelmi vétséget nem követett el      

 

IRÁNYADÓ AZ EGYES FEGYELMI VÉTSÉGEK BÜNTETÉSÉRE

 

1./        Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, a zsákmányra való tekintet nélkül / varsázás, fenékzsinórozás, dobó- vagy emelőháló használata-

az 1x1m-es csalihalfogó háló kivételével-, gereblyéző felszerelés használata stb.

                                               3-5 ÉV

 

2./        Az ellenőrzésre jogosult ,vagy bármely személy/ halőr, halászati őr, társadalmi ellenőr mezőőr, rendőr stb./ tettleg bántalmazása

                                                                                              3-5 ÉV

 

 

3./        Tilalmi időben a végzett horgászat

                                                                                              0,5- 1 ÉV

 

4./        Méreten aluli és súlykorlátozással védett hal megtartása

                                                                                              0,5- 1 ÉV

 

5./        A kifogható halak darabszámának túllépése

                                                                                              0,6-1 ÉV

 

6./        A méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó súlykorlátozás túllépése

                                                                                              3-6 hónap

 

7./        Érvényes területi jegy nélküli horgászat

TILTÓLISTA, FELJELENTÉS HALÁSZATI FŐFEGY.FELÉ                 

 

 

8../       Tiltott helyen való horgászat

                                                                                              1 ÉV

Tiltott helynek minősül a sziget, a kíméleti terület, a gát.

 

9../       Az egyesületi horgászrend előírásainak megszegése:          

                                                                                 

3-6 HÓNAP

 

 

 

10./      A horgászatra jogosító iratok átadásának megtagadása

 

                                                                                              0,5- 2 ÉV

 

11./      A partvédmű, vagy más műtárgy megrongálása, a környezetvédelmi szabályok megszegése, engedély nélküli partrendezés

                                                                                              0,5- 1 ÉV

 

12./      Fogási napló javítása/kivétel a halőr/

                                                                                              1-2 ÉV

                                                                                                                     

 

13./      A kifogott és szákba helyezett hal cseréje, egymásnak átadása

 

                                                                                                         

                                                                                              1-2 ÉV

 

14/       Lőfegyver, légfegyver használata

 

                                                                                              2-5 ÉV

15/ Aki az egyesület közgyűléséről igazolatlanul hiányzik

                                                                                              2-6 hó

 

16/ Az alapszabály 8§/b pontja ellen vét,

                                                                                  3 hó- 1 év

 

 

 

A felsorolás csak a gyakrabban előforduló súlyosabb fegyelmi vétségeket tartalmazza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hírek

  • Telepítés
    2017-08-10 06:45:25

    2017.08.08-án 10q háromnyaras pontyot telepítettünk.

  • Házi Horgászverseny
    2017-08-02 10:50:43

    AZ ŐRBOTTYÁNI BARÁTÁG HORGÁSZ EGYESÜLET 2017. 08. 13.-ÁN HÁZI HORGÁSZVERSENYT RENDEZ.

    A TELJES JOGÚ TAGOK ÉS TERÜLETI ENGEDÉLYESEK RÉSZÉRE.

     

    RÉSZVÉTELI DÍJ: 1.000Ft/Fő

     

    A VERSENY ELSŐ HÁROM HELYEZETTJE KUPÁT KAP ÉS ÉRTÉKES TÁRGYJUTALOMBAN RÉSZESÜL.

    A VERSENYEN HALTARTÓ SZÁKOT HASZNÁLNI KÖTELEZŐ!

    A VERSENY IDEJE ALATT FOGOTT HALAT VISSZA KELL ENGEDNI A TÓBA!

    GYÜLEKZÉS:  07.00 ÓRÁIG AZ EGYESÜLET  

                                HORGÁSZTANYÁJÁN (CSOMÁDI OLDAL)

    07.00-07.15         HELYEK SORSOLÁSA

    07.30-08.00         HELYELFOGLALÁS, ETETÉS

    08.00-12.00         VERSENY

    12.00-12.30         MÉRLEGELÉS, EREDMÉNY   

                                 HÍRDETÉS

    13.00                    EBÉD

                                 SÖR, ÜDÍTŐ)   

     

    JELENTKEZNI LEHET: 

     

    VADKERTI SÁNDOR         06 70 334-8766

    HORGÁSZIRODA                 06 70 391-1264

    HALŐRÖK                             06 70 323-0109

     

    MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

     

    ELNÖKSÉG

  • Iroda
    2017-06-29 09:42:15

    Az iroda hétfő-péntek 07:00-14:00 tart nyitva.

  • Hirdetmény

    Az Őrbottyáni Barátság Horgász Egyesület

    2017. április 22-én

    8.30 órakor

    2162 Őrbottyán, Gátőrház hivatalos helyiségében

    Horgászvizsgát tart.

    Jelentkezési határidő: 2017. április 19.

    A vizsgán való részvétel feltétele a honlapunkon található jelentkezési lap kitöltése és elküldése a vizsga időpontja előtt 4 nappal. A vizsga díja 3.500,- Ft illetve az adott év december 31. napjáig a 18. életévét be nem töltött személy részére a vizsga díja 1.000,- Ft. A horgászvizsga díját a vizsga időpontjának napján kell befizetni a pénztárba.

    A horgászvizsga anyaga elérhető az alábbi oldalon: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/szakteruletek_fm/vho_fm/halaszat/horgaszvizsga

    A horgászvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli rész az írásbeli rész sikeres teljesítése után kezdhető meg. A vizsga írásbeli része 32 db feleletválasztó vagy egyszerű kifejtő kérdést tartalmaz. A vizsga szóbeli részében a hazánkban előforduló halfajokat kell képről felismerni, és azok esetleges méretkorlátozását és tilalmi idejét ismertetni.

  • Iroda

     

    A 2017. évi befizetések kedd,csütörtök,szombati napokon 7.00-14.00 lehetséges.

  • Adó 1%

    T. Sporttársak!

    2016. évben az egyesület számára az Adó 1%-ból befolyt 189.938,- forint, melyet halasításra fordítottunk.Köszönjük! Kérjük támogassák adójuk 1%-ával ebben az évben is az egyesületünket

    Adószámunk: 19833592-2-13

Asztali nézet