Őrbottyáni Horgásztó

 
Hohohohóóóó a nagy horgász!

MENÜ

  

ŐRBOTTYÁNI BARÁTSÁG

HORGÁSZEGYESÜLET

 

 

 

 

 

 

 

ALAPSZABÁLY

TERVEZET

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatályos: xxxxxxxxx.

 

 

 

 

ALAPSZABÁLY

 

 

  1. §

 

 

Az egyesület neve: Őrbottyáni „Barátság” Horgászegyesület, 2162 Őrbottyán, Tó utca

 

Székhelye:                              2162 Őrbottyán, Pf. 9.

Működési terület:                   Őrbottyán, Vácrátót községek

Vízterület:                              Őrbottyán, 1. sz. víztározó

Bélyegző:                               Kör alakú, benne egy horog embléma, alatta 1971. a kör alakban               szöveg: Őrbottyáni Barátság Horgászegyesület

Jelenlegi vezető                      Elnök: Stipka István (anyja neve: Szlonkai Mária, lakik: 2161 Csomád, Kossuth u. 82.)

tisztségviselők                         Alelnök: Béres István (anyja neve: Kácser Ilona, lakik: 2162 Őrbottyán, Fő út 122.)

                                               Titkár: Hess György (anyja neve: Schraut Magdolna, lakik: 2120 Dunakeszi, Diófa u. 12.)

                                               Gazdasági felelős: Koszta Zsolt (anyja neve: Hegedűs Erzsébet, lakik: 2112 Veresegyház, Harcsa u. 28.)

                                               Verseny és környezetvédelmi felelős: Vadkerti Sándor (anyja neve: Simon Zsuzsanna, lakik: 2163 Vácrátót, Alkotmány út 60.)

 

2. §

 

 

Az egyesület célja:

 

  • 1.A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése.
  • 2.Az egyesületi tagok és vendéghorgászok részére kedvező horgászati lehetőség biztosítása.
  • 3.Az egyesület a 2011. évi CLXXV. törvény alapján politikai pártoktól, szervezetektől függetlenül működik, tagjai az egészséges közösségi szórakozás, pihenés, kulturális viselkedés megvalósítására törekszenek. Óvják a természet szépségeit, tisztaságát.
  • 4.Vagyonvédelem és gazdálkodás.
  • 5.Horgászok képzése és vizsgáztatása.
  • *6. Az egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat.*

 

 

 3.§

 

 

Az egyesület feladata a 2. §-ban meghatározott célok érdekében:

 

  • 1. Biztosítja tagjai részére a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ismerteti a horgászatra vonatkozó jogszabályokat és más rendelkezéseket.
  • 2. A tulajdonában lévő vízterületen korszerű halgazdálkodást folytat.
  • 3. Biztosítja a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az Országos Horgászrend szabályainak megtartását.
  • 4. Segíti a hatóságokat az orvhorgászat leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében.
  • 5. Tagjai részére biztosítja, hogy horgászati szakismereteit állandóan gyarapíthassák.
  • 6. Halfogó és horgászversenyeket rendez.
  • 7. Anyagi lehetőségeinek keretei között halőrházat tart fent a tónál.
  • 8. Anyagi lehetőségeinek kiegészítése érdekében gazdálkodási tevékenységet folytat, amelyek a következők lehetnek:
  • 8.1.: Az egyesület fő tevékenységi köre: 93.19 Egyéb sporttevékenység
  • 8.2.: Egyéb tevékenységi körök: 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, 94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
  • 9. Az egyesület működéséhez az önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozók, társadalmi szervezetek, magányszemélyek anyagi és erkölcsi segítséget nyújthatnak.

 

 

4.§

 

 

Az egyesület a Pest Megyei Horgászok Szövetségének tagjaként fejti ki tevékenységét.

 

 5.§

 

 

Az egyesület tagsági viszony formái:

 

  • 1. rendes jogú tag
  • 2. magánszemély pártoló tag
  • 3. jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező tag
  • 4. ifjúsági tag
  • 5. gyermekhorgász

 

  1. Rendes jogú tag az a magyar állampolgár, aki a 18. életévét betöltötte, erkölcsileg feddhetetlen és az egyesület tulajdonát képező ingatlan megvásárlásához közvetlenül vagy közvetetten anyagilag hozzájárult. A vagyoni hozzájárulás mértékét az SZMSZ szabályozza.

Rendes jogú tag lehet az:

a)     akit a törvényi- és egyéb rendelkezések a tagsági viszony létesítéséből nem zárnak ki,

b)     aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma alatt (2013. évi CII. tv. 43. § - A halgazdálkodásról és a hal védelméről),  illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés alatt,

c.     aki megismeri és tudomásul veszi az Alapszabály előírásait és a tagsággal járó anyagi kötelezettségeket vállalja,

d)    akinek kérelmét az elnökség, illetve a közgyűlés jóváhagyólag elfogadta

e)    az egyesület tagjai a horgászatot kereső foglalkozásként nem folytathatják,

f)     az egyesületi tagnak felvétel esetén egyszeri halasítási hozzájárulást kell fizetnie az SZMSZ szerint.

 

         2. Pártoló tag lehet az a magyar állampolgár és Magyarországon letelepedett vagy tartózkodási engedéllyel     rendelkező külföldi állampolgár, aki nem áll az állami horgászjegy váltásának tilalma, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.

Az egyesületnek jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező pártoló tagja is lehet.

Az ilyen jogi személynek az egyesületben való tevékenységét, részvételét az egyesület és a jogi személy képviselője – aki nem lehet az egyesület tagja – által kötött együttműködési szerződésben rögzíti és határozza meg (pl. más egyesület, vállalkozó, intézmény, gazdálkodó szervek stb.)

 

A pártoló tag az Alapszabály, a testületi szervek és a közgyűlés rá vonatkozó előírásait, határozatait tudomásul veszi és magára nézve kötelezőnek tartja.

Az egyesület kötelezettséget vállal arra, hogy a pártoló tagság jogfolytonosságát mindaddig biztosítja a pártoló tag számára, amíg az általa vállalt kötelezettséget teljesíti.

 

3.    Az ifjúsági tag az egyesület korlátozott jogú tagja. Ifjúsági tag lehet a 14. életévet

betöltött az a magyar állampolgár, aki felvételét kéri és a szülő (gyám) a felvételhez írásban hozzájárul, továbbá a felmerülő költségeket vállalja.

 

4.    Gyermekhorgász lehet az a 14. életévet be nem töltött személy, aki kéri felvételét és a szülő (gyám) a felvételhez írásban hozzájárul, továbbá a felmerülő költségeket vállalja. A gyermek-horgászjegy legfeljebb egy naptári évre adható és többször ismételhető. A horgászat feltételei az egyesület horgászrendjében vannak szabályozva.

 

 6. §

 

Tagsági viszony létesítése:

 

  • 1. A tagfelvételt írásban kell kérni, a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyi adatait és nyilatkozatát arról, hogy az egyesület alapszabályát megismerte, az abban foglalt feltételeknek megfelel és rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri. A kérelmet az *elnökségnek* kell megküldeni. A tagsági jogviszony a felvételt kimondó jogerős döntés meghozatalának időpontjában jön létre.
  • 2. A tagfelvétel tárgyában a kérelem beérkezését követő 60 napon belül az *elnökség* dönt, a határozatot a kérelmezőnek írásban kell megküldeni. Az elutasító határozatot indokolással kell ellátni. Az *elnökség* elutasító határozata ellen az érdekelt a kézhezvételtől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel, amelynek tárgyában a közgyűlés a következő ülésén határoz. A közgyűlés tagfelvételt elutasító határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
  • 3. A tag elhalálozása esetén házastársa, hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettársa, vagy leszármazói közül egy személy az elhunyt tagsági viszonyába léphet, amennyiben a tagsági feltételeknek megfelel. Ennek eljárási módját az SZMSZ szabályozza.

 

7.§

 

 

A tagok jogállása:

 

  • 1. A rendes jogú tagokat – jogszabályokban foglaltak kivételével – a tagsági viszonyukban az Alapszabályban meghatározott egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, melyeknek gyakorlása a közvetlenségre épül, azaz a tag személyesen gyakorolja jogát az egyesület tevékenységében.

2. Az egyesület rendes jogú felnőtt és ifjúsági tagjainak jogukban áll  

                   a.  az egyesület útján a szövetségtől állami horgászjegyet igényelni,

                   b.  az állami horgászjegy birtokában a fizetési kötelezettségek teljesítése után az egyesület vízterületén          az*elnökség* által elfogadott horgászrendi feltételekkel horgászni,

                   c.  a rendelkezésre álló keretben megállapított sorrendben és díjazás mellett a Szövetség, annak megyei bizottságai és az egyesület által fenntartott horgásztanyát, horgászfelszereléseket igénybe venni,

                   d.  a Szövetség, annak megyei bizottsága, illetőleg intéző bizottsága és az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni.

  • 3. Az egyesület rendes jogú tagjait a közgyűlésen személyes tanácskozási, indítványtételi és szavazati jog illeti meg és a jogszabályban, illetőleg Alapszabályban megállapított feltételek fennállása esetén az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók. Az ifjúsági tagok tisztségre nem választhatók, a közgyűlésen *szavazati joggal nem rendelkeznek*, tanácskozási, illetőleg indítványtételi jog őket is megilleti. *Rendes jogú felnőtt és ifjúsági tagok (törvényes képviselőjük útján) napirendi pont kiegészítését a meghívó közzétételétől számított 7 napon belül jogosultak megtenni.*

4. Az egyesület pártoló tagjainak jogában áll:

       a)  az egyesület útján a Szövetségtől állami horgászjegyet igényelni,

       b)  az állami horgászjegy birtokában és a támogatás teljesítése után az egyesület vízterületén a horgászrendben előírt feltételekkel horgászni,

       c)  a közgyűlésen részt venni, ahol személyesen tanácskozási, indítványtételi jog illeti meg. Szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségre nem választhatók.

  • *5. Az egyesület gyermekhorgászának jogában áll az egyesület útján - törvényes képviselője hozzájárulásával - a Szövetségtől állami horgászjegyet igényelni és ennek birtokában törvényes képviselője jelenlétében a horgászrendben előírt feltételekkel horgászni. Szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható és a közgyűlésen részt sem vehet.*

 

 

8.§

 

A tagok kötelezettségei:

 

A rendes jogú felnőtt és ifjúsági tagok kötelesek

a.            az egyesület közgyűlésen részt venni, észrevételeikkel és javaslataikkal az *elnökség* munkáját segíteni,

b.            az Alapszabály, a közgyűlés, az *elnökség* és a tagok által választott más egyesületi, önkormányzati testületek határozatait betartani,

c.            védeni az egyesület tulajdonát, továbbá a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az egyesület pénztárába az előírt határidőig befizetni. Minden tag azonos mértékű tagdíjat fizet. A befizetés teljesítésének határideje minden tárgyév március 31. napja,

d.           a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Horgászrendet, illetőleg az egyes vízterületeken érvényes további korlátozó intézkedéseket betartani és betartatni,

e.          a fogási naplót előírás szerint vezetni és az előírt határnapig az *elnökségnek* megküldeni. Aki ezen kötelességének nem tesz eleget, a tárgyévben horgászjegyet nem válthat.

Az a tag, aki a fogási eredménynapló vezetését, vagy az *elnökségnek* való megküldését önhibáján kívül (pl. betegség, külföldi tartózkodás stb.) mulasztotta el, írásban igazolással élhet. Az igazolás elfogadásáról az *elnökség* határozattal dönt. Az *elnökség* elutasító határozata ellen az érdekelt a kézhezvételtől számított 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel fordulhat. A közgyűlés a fellebbezést a következő ülésén tárgyalja. A fellebbezés az *elnökség* határozatának végrehajtására halasztó hatállyal nem bír,

f.        a víz és partjának tisztasága felett őrködni, az esetleges víz- és környezetszennyezéssel kapcsolatos észlelését, tapasztalatát az egyesület *elnökségével* haladéktalanul közölni,

g.       állandó lakcímük megváltozása esetén az új lakcímüket 60 napon belül az *elnökségnek* írásban bejelenteni,

h.       az egyesületi tevékenységgel kapcsolatos önként vállalt feladatait a legjobb tudása szerint ellátni.

  • 2. Ha a tag a tagdíj vagy egyéb díjbefizetési kötelezettségének neki felróhatóan nem tesz eleget, a tagsági viszonya megszűnik. Nem alkalmazható ezen jogkövetkezmény azzal a taggal szemben, aki ezen kötelezettség teljesítését önhibáján kívül (pl. betegség, külföldi tartózkodás stb.) mulasztotta el. Az *elnökség* a befizetést nem teljesítő tagot előzetesen írásban felszólítja – a kézhezvételtől számított 8 napos határidővel – a teljesítésre, majd ha ezen határidő is eredménytelenül telik el anélkül, hogy a tag érdemben intézkedett volna, az *elnökség* határozattal dönt a tag tagok névsorából való törléséről. Az *elnökség* a határozatot indokolással ellátva az érintettel írásban közli. Az *elnökség* a törlés tényéről a közgyűlést tájékoztatja. Az *elnökség* határozata ellen az érdekelt a kézhezvételtől számított 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet, amely fellebbezést a közgyűlés a következő ülésén tárgyalja. A fellebbezésének az *elnökség* határozatának végrehajtására halasztó hatálya van. A tagsági viszony megszűnése az írásba foglalt *elnökség* határozatának, illetőleg fellebbezés esetén az írásba foglalt közgyűlési határozatnak az időpontjától hatályos.

Jelen rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a tag a befizetést tagsági jogviszonyának fegyelmi úton történő felfüggesztése miatt nem teljesítette.

  • 3. *Az egyesület pártoló tagjai a külön megállapodásban általuk vállalt fizetési kötelezettségnek eleget tesznek.*
  1. megismerni az egyesület alapszabályát, a horgászatra vonatkozó szabályokat és a rájuk vonatkozó előírásokat betartani.
  • *4. Az egyesület gyermekhorgász tagjai - törvényes képviselőjükön keresztül - kötelesek a rájuk vonatkozó tagdíjat befizetni és a rendes és ifjúsági tagok kötelezettségei közül a d.)- f.) pontban foglaltakat megtartani.*

 

 

 

9.§

 

 

A tagsági viszony megszűnése:

 

  • 1. kilépés
  • 2. törlés
  • 3. a tag halála
  • *4. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása*
  • *5. a tag kizárása*

 

 

  1. A tag az egyesület *elnökségének* megküldött írásbeli nyilatkozatával kiléphet az egyesületből. A tag tagsági jogviszonya a nyilatkozat *elnökség* általi kézhezvételét követő hónap utolsó napján szűnik meg. Az egyesületi tagsággal járó kötelezettségeket és a tagdíjfizetést a kilépő tag a kilépés évének végéig teljesíteni köteles.

A tagsági viszony kilépéssel történő megszűnése esetén a kilépő tag elveszíti a további tagságról szóló rendelkezési jogát. A kilépéssel kapcsolatos eljárást az SZMSZ részletesen szabályozza.

  1. Az *elnökség* jogosult törléssel megszüntetni annak a tagnak a jogviszonyát:
    1. aki fizetési kötelezettségének (8. § 1/c. és 2. pontja) írásbeli felszólítást követő 8 napon belül sem tesz eleget,
    2. a tagsági jogviszony a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg.

A tagsági jogviszony megszűnésével a tagdíj és egyéb díjfizetési kötelezettség megszűnik, de már a befizetett vagyoni hozzájárulás, tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetőek.

  1. Elhalálozás esetén a már befizetett díjak időarányos részét az *elnökség* abban az esetben téríti vissza az örökösnek, ha nincs az elhunyt tag helyett belépő házastárs, hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettárs vagy leszármazó (6. § 3. pont).
  2. *Ha az alapszabály a tagságot feltételhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.*
  3. *A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le, a tisztességes eljárást biztosító szabályokat a fegyelmi szabályzat határozza meg.*
  4. *A felmondás és a kizárás tárgyában hozott határozat ellen a Ptk. 3:35 § 1. bekezdése szerinti bírósághoz keresettel lehet fordulni.*

 

 

10.§

 

 

Az egyesület működése

 

 

  • 1. Az egyesület szervezeti felépítésének és működésének alapja az egyesületi Alapszabály.
  • 2. *Az egyesület vezető szerveit elnökség, felügyelő bizottság, fegyelmi bizottság és a küldötteket a MOHOSZ szövetségbe a közgyűlés választja.*

A választás 5 éves időtartamra szól. A testületek és tagjaik, *valamint a MOHOSZ küldöttek a közgyűlésnek* választóiknak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Abban az esetben, ha a feladataikat nem látják el megfelelően, az őket megválasztó szerv által bármikor visszahívhatók.

  • 3. A testületi szervek *(közgyűlés és elnökség, felügyelő bizottság és fegyelmi bizottság)* akkor határozatképesek, ha az ülésen a szavazati joggal bíró tagjaiból legalább 50%+1 fő jelen van és az Alapszabály magasabb jelenléti arányt nem ír elő.
  • 4. A testületi szervek döntéseiket nyílt szavazással hozzák. Ha jogszabály vagy az Alapszabály minősített többséget nem ír elő, akkor a határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. A közgyűlés a döntéseit az *elnökség tagjai*, a fegyelmi bizottság és a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak választása, illetve visszahívása esetén titkos szavazással hozza. Megválasztottnak az minősül, aki a legtöbb érvényes szavazatot, de legalább a leadott szavazatok több mint felét megkapta.
  • *5. A közgyűlés által megválasztott elnökségi tagok, bizottsági elnökök és tagok az egyesület működése érdekében végzett munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik.*
  • 6. A testületi szervek választása előtt a tisztújító közgyűlést megelőző közgyűlésen 3 tagú jelölőbizottságot kell választani. *A jelölőbizottság és a szavazatszámláló bizottság tagjai nem lehetnek a megválasztandó testületek, illetve tisztségek jelöltjei.* Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az éves rendes közgyűlésen az *elnökség* vagy valamely bizottság tagjainak pótlása szükséges. Ilyen esetben a tagság széleskörű véleménye és javaslata alapján az *elnökség* tesz javaslatot.

 

 

11.§

 

Az egyesület szervei:

 

                 a.  közgyűlés

                 b. *elnökség - 5 fő*

                 c. *felügyelő bizottság*,– 3 fő

                 d.  fegyelmi bizottság – 3 fő

 

*Az egyesület alkalmazottai:*

 

                 e. *munkaviszonyban álló adminisztrátor*

                 f.  *halőrök*

                 g. *szerződéses munkaviszonyban álló könyvelő – 1 fő*

 

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki nagykorú, rendes tagja az egyesületnek, valamint a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, bevándorolt és letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

*Az egyesület elnökségének, felügyelő bizottságának és fegyelmi bizottságának tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.*

 

Az egyesület a közgyűlés által választott küldöttei útján vesz részt a Pest Megyei Horgászok Szövetsége munkájában.

 

 

 

12.-§

 

a) Közgyűlés:

 

  • 1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.
  • 2. A közgyűlés nem nyilvános.
  • 3. Működése:

                a.  A közgyűlést rendes ülésre évente, tisztújító közgyűlésre 5 évente kell összehívni.

                b *Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezen okok miatt összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.*

                c. *Rendkívüli közgyűlést kell tartani 30 napon belül, ha azt:

  • az egyesület rendes jogú tagjainak 1/10-e az ülés céljának és okának megjelölésével írásban kéri,
  • a felügyelő bizottság elnöke szükségesnek tartja,
  • az elnökség szükségesnek tartja,
  • ha az ügyészség kéri, a bíróság elrendeli,
  • ha az elnökség kárenyhítés, kármegelőzés céljából az éves költségvetés tartalékalapja terhére intézkedést tett.*

                 d. *A közgyűlést az elnökség határozata alapján* az egyesület elnöke hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal előbb meg kell küldeni az egyesület valamennyi tagjának. *A meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.*

                 e. *A döntéshozó szerv az ülését a tagok számára tekintettel, a meghívóban előre jelzett, arra alkalmas helyiségében tartja.*

                 f. *Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.*

                 g. *A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.*

                 h. *A közgyűlést a levezető elnök vezeti le, akit az elnökség javaslata alapján a közgyűlés választ meg nyílt szavazással. A levezető elnök ismerteti a napirendi pontokat, majd ezeket mind tartalmában, mind sorrendiségében szavazásra bocsátja. A szavazások nyílt szavazással történnek, kivéve az egyesület tisztségviselőinek megválasztását. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a taglétszámot, a megjelentek számát, az elhangzottak lényegét és a döntéseket. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen megválasztott két tag hitelesíti. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök jelöli ki. A közgyűlésről hangfelvétel is készül. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A közgyűlés határozatairól írásos dokumentum készül, amely a jegyzőkönyv részét képezi. A határozatokról az érintetteket az elnökség levélben értesíti. Mind a jegyzőkönyvek, mind a határozatok az egyesület irodájában elérhetőek.*

                 i. *A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén, 15 napon belüli időpontra, azonos napirenddel újabb közgyűlést kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a meghívóban erre a tagok figyelmét felhívták, kivéve az egyesület egyesülése, szétválása, megszűnése, az ingatlan elidegenítése, valamint az Alapszabály módosítása és a tagság 1/10-e általi összehívás esetében.*

                 j. *A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személyterhére másfajta előnyben részesít,
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
  • Akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésében, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.*
  • *4. A tagság 1/10-e általi összehívása esetén ügyrendi kérdések eldöntésében, a közgyűlésen jelen lévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület megszűnéséről, egyesület szétválásáról és egyesüléséről, az egyesület céljának módosításához, ingatlan elidegenítéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,*
  • *az alapszabály, a fegyelmi szabályzat és az SZMSZ módosításához és a kizáráshoz a rendes jogú tagság 50%+1 fő jelenléte szükséges. A módosításhoz a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,*

 

  • 5. Hatásköre:

a)   az alapszabály módosítása

b)   *az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.*

c)   *az egyesület céljának módosítása*

d)   *a vezető tisztségviselő (elnökség tagjai) megválasztása, visszahívása,

e)    *az éves költségvetés elfogadása,*

f)    *az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása,*

g)    *a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,*

h)    *olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelő és fegyelmi bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozóival köt (kivétel az ajánlatok legkedvezőbb ajánlása esetén),*

i)     *a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,*

j)     *a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,*

k)     *a küldöttek megválasztása a szövetség közgyűlésbe, visszahívásuk,*

l)      *a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása,*

m)    *végelszámoló kijelölése,*

n)     *eljár az elutasított felvételi, törlési és tisztségviselők esetében fegyelmi ügyekben,*

o)      az egyesület azon pályázatainál, ahol a pályázandó összeg 5 millió forintot meghaladja, vagy az egyesület ingatlanvagyona a fedezet, csak és kizárólag a közgyűlés felhatalmazása alapján történhet a pályázat előkészítése, beadása,

p) *a d), illetve az j-k) pontok szerinti megválasztás 5 éves időtartamra szól az újraválasztás lehetősége mellett,*

q)  *egyesületi szabályzatok (SZMSZ, fegyelmi szabályzat, etc.) elfogadása, módosítása*

 

 

13.§

 

b) *Elnökség*

  • 1. Az *elnökség* az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik az egyesület szervei által hozott határozatok végrehajtásáról.
  • 2. Tagjai: az egyesület elnöke, és *vezető tisztségviselők.* *Az elnökség az elnököt maga választja tagjai közül.*
  • 3. Az elnökség feladatai:

A Ptk. 3:80 § (a-m) pontnak megfelelően

a)  az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b)  a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c)  az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e)  az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f)  a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g)  az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h)  részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i)  a tagság nyilvántartása;

j)  az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k)  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l)  az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m)  az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

n)  kitűzi a közgyűlés időpontját, összehívja azt, összeállítja és előkészíti a tárgysorozatát,

o)  gazdálkodik az elfogadott költségvetési keretben a közgyűlés által megállapított körben. Egyes rovatai között 1 millió forint erejéig átcsoportosíthat,

p)  a tagok felvételével, a tagság törlésével kapcsolatos ügyekben dönt, illetve hoz határozatot,

q)  SZMSZ mellékletében határozza meg, hogy az elnökség egyes tagjai milyen szakfeladatokat látnak el. Ennek módosítása, megváltoztatása elnökségi hatáskör, az elnök jogosult feladatkörének megosztására az elnökség tagjai között,

r)  gazdálkodik az egyesület tulajdonában lévő vízterületen, azt rendszeresen halasítja és dönt a részleges, vagy általános tilalom idejéről,

s)  jogosult az egyesület tulajdonában lévő vízterületen lévő halállomány megőrzése és a környezetvédelem érdekében munkaviszonyban halőröket, gátőröket és más munkaerőket alkalmazni,

t)  első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben,

u) megállapítja a horgászversenyek és egyéb rendezvények időpontját, feltételeit, díjait, rendezőit és bíróit,

v)  az adott tárgyévre meghatározza a saját munkatervét,

w)  megállapítja és elkészíti az egyesület tulajdonában és kezelésében lévő vízterület horgászrendjét, illetve az SZMSZ-t és a fegyelmi szabályzatot is,

x)  halszállító ajánlatok elbírálása után dönt a szerződésre alkalmas beszállítóról

y)  megállapítja a tagok éves tagdíját, az esetleges belépési vagy egyszeri halasítási és egyéb díjakat,

z)  meghatározza az SZMSZ-ben nem szabályozott, a tárgyévben kiadható tiszteletjegyek számát és az ebben részesülők körét,

aa) a tagok esetén másodfokú fegyelmi jogkört gyakorol,

bb) rendkívüli esetekben – előzetes közgyűlési felhatalmazás nélkül és utólagos beszámolási kötelezettség mellett – kármegelőző, illetve kárenyhítő intézkedéseket hozhat a mindenkori éves költségvetés tartalékalapjának 50%-áig terjedő mértékben.

  • 4. Az *elnökség* évente legalább négy alkalommal rendes ülést tart. Rendkívüli ülést

       kell összehívni, ha ezt:

           a)  bármely *elnökségi tag* az ülés okának és céljának megjelölésével kéri, vagy

           b)  a *felügyelő bizottság* szükségesnek tartja.

  • 5. Az *elnökség* ülését az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke hívja

       össze és látja el az elnöki feladatokat. Az *elnökség* üléseire a választott *elnökségi

       tagokon* kívül meg kell hívni a *felügyelő bizottság* és a fegyelmi bizottság      

           elnökeit.

  • 6. Az egyesület elnöke:

             a) képviseli az egyesületet a hatóságok, a bíróság és más egyéb szervek előtt,

             b) az egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, szervezi és irányítja munkájukat,

             c) összehívja a közgyűlést és az *elnökség* ülését,

             d) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett,

             e) irányítja és ellenőrzi az *elnökség* tagjainak tevékenységét,

             f) felel az egyesület vagyonáért és a vagyoni eszközök szabályszerű működéséért,

             g) szervezi és intézi az éves haltelepítéseket, javaslatot tesz azok indokolt módosítására,

             h) jogosult feladatkörének megosztására az *elnökség* tagjai között.

  • *7. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.*
  • *8. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.*
  • *9. Megszűnik a vezetői tisztségviselői megbízatás

                 a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,

                 b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,

                 c) visszahívással,

                 d) lemondással,

                 e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

                 f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

                 g) a vezető tisztségviselővel szembe kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.*

  • *10. A bankszámla felett az elnök önállóan rendelkezik. Eseti meghatalmazással két elnökségi tagot megbízhat a bankszámla feletti együttes rendelkezésre.*
  • *11. A vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenységük során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.*

 

 

 

 

  1. §

 

 

  1. c) Felügyelő bizottság:

 

  • 1. A *felügyelő bizottság* elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A *felügyelő bizottságnak* három tagja van. *A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő bizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.*
  • 2. *A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.*
  • 3. A *felügyelő bizottság* tagjai egyidejűleg nem lehetnek az *elnökség*, illetőleg a fegyelmi bizottság tagjai.
  • *4. A felügyelő bizottság köteles a tagok közgyűlés elé kerülő előterjesztéseit megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlés ülésén ismertetni.*
  • 5. A *felügyelő bizottság* köteles ellenőrizni az egyesület költségvetésének valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, továbbá – a közgyűlés kivételével – az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, negyedévenként pedig a pénz- és vagyonkezelést, a bizonylati fegyelmet.
  • 6. A *felügyelő bizottság* jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.
  • *7. A felügyelő bizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.*
  • *8. A felügyelő bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.*
  • 9. Ha a *felügyelő bizottság* ellenőrzése során hiányosságot állapít meg, arról az *elnökséget*, súlyosabb esetben a közgyűlést tájékoztatja. A bizottság ez irányú indítványa alapján a rendkívüli közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni.
  • 10. A *felügyelő bizottság* elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az *elnökség* ülésein.
  • *11. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.*
  • *12. A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.*

 

 

  1. §

 

d) Fegyelmi bizottság:

 

 

  • 1. A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A bizottságnak 3 tagja van.
  • 2. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az *elnökség*, illetőleg a *felügyelő

bizottság* tagjai.

  • 3. A fegyelmi bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztségét be nem töltött tagjai fegyelmi ügyeiben. A fegyelmi határozatot írásban, indokolással kell az érdekelttel közölni, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat az *elnökséghez*.
  • 4. A bizottság eljárására a fegyelmi szabályzat rendelkezései az irányadóak.
  • 5. A bizottság negyedévente köteles tájékoztatni a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról az *elnökséget*.
  • 6. A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az *elnökség* ülésein.

 

 

 

 

 

 

  1. §

 

Az egyesület jogi személyisége és vagyona:

 

  • 1. Az egyesület jogi személy.
  • 2. Az egyesület vagyonát ingatlanok (Őrbottyán, 037/1-3, 030/49, 031/5, 7637/40-41 hrsz.), ingóságok, készpénz és követelések alkotják.
  • 3. Az egyesület bevételeit tagdíjakból, belépési, egyszeri halasítás és egyéb díjakból, vagyoni hozzájárulásból, az egyesület tulajdonában lévő vízterületre kiadott területi engedélyek díjából, az egyesület alapszabály szerinti tevékenységéből eredő egyéb bevételekből, valamint az esetleges támogatásból és egyéb adományokból állnak.
  • 4. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a társadalmi szervezetek tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  • 5. Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – a rendes jogú tagság vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.
  • 6. Az egyesület gazdasági vállalkozásaiból származó bevételi csak az alaptevékenység megvalósítására fordíthatók.
  • 7. Az egyesület tagjai az általuk okozott kárért a Ptk. kártérítésre vonatkozó rendelkezése szerint tartoznak kártérítési felelősséggel az egyesületnek.

 

 

 

  1. §

 

 

Az egyesület megszűnése:

 

  • *1. Jogutódlással történő megszűnés: Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.*
  • *2. Jogutód nélküli megszűnés okai: A jogi személy jogutód nélkül megszűnésének esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

             a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy

             b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.*

  • *3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról: Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapsza-

bályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatban rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át a jogosultra.*

  • *4. Az elnökségi tagok felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén: Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető elnökségi tagjaival szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított 1 éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület elnökségi tagjaival szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az

elnökségi tag az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.*

  • *5. Választott bírósági eljárás kikötése: Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választott bíróság eljárását kötheti ki.*

 

 

 

 

 

  1. §

 

Az egyesület felügyelete:

 

 

  • 1. Az egyesület működése felett a 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (1) bekezdése alapján az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.
  • 2. Ha az egyesület neve, székhelye megváltozik, illetőleg az egyesület képviseletére új személy lesz jogosult, ezt a bíróságnak be kell jelenteni.
  • 3. Az alapszabály által nem rendezett kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv), valamint az Egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény az irányadó.

 

 

 

----------------------------------------                                           

   Stipka István elnök                                                                             

 

                       

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

tanú1: Reményi József

név:

aláírás:

lakik:

anyja neve:

 

tanú2: Tóth Béla

név:

aláírás:

lakik:

anyja neve:

 

ŐRBOTTYÁNI BARÁTSÁG

 

HORGÁSZEGYESÜLET

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

 

SZABÁLYZAT

TERVEZET

 

az egyesületi tagfelvétel és az egyesület belső működésének szabályozására

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatályos:

 

 

 

 

 

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Az egyesületi tagok oktatása és képzése

 

 

Egyesületünk olyan vizsgabizottságot hoz létre és működtet, mely bizottság legalább

3 főből áll s tagjai horgászati és halgazdálkodási ismereteiket társadalmi halőri halászati őri vizsgával, avagy a vhr. 32.§ (1) bekezdés szerinti végzettséggel igazolják.

 

 

Az egyesületi tagfelvétel szabályozására

                                                 (Alapszabály melléklete)

 

 

1./ Előzmények:

     Az egyesület 1996. évi közgyűlése felhatalmazta az akkori vezetőséget, hogy a

     víztározó egy része alatti földterületet az egyéni tulajdonosoktól megvásárolja.

     Mivel az egyesület az ehhez szükséges pénzügyi fedezettel nem rendelkezett,

     ezért az egyesületi tagokat felszólította, hogy a tóvásárlást a hozzájárulásukkal

     segítsék elő. A meghatározott hozzájárulás két részletben való megfizetése egyben

     biztosította a további tagsági viszonyt is, aki ennek nem tett eleget, tagsági

     viszonya megszűnt.

     A vásárlás után a földhivatal az egyesület tulajdonjogát bejegyezte.

     Az elmúlt években a tagságot erőteljesen foglalkoztatta, hogy milyen címen történt

     a fizetési hozzájárulás, (kölcsön, tulajdonrész vásárlás stb.) ezért több

     kezdeményezés történt annak tisztázására.

     A helyzetet csak tovább bonyolította, hogy a befizetett összeg aktualizálása

     legutoljára 1997. évben történt.

     A jogi szakértőkkel történő konzultáció két megoldás lehetőségét vázolta, egyrészt

     az egyesület feloszlatását, amely után az alapszabály rendelkezése a mérvadó, másrészt,    

     hogy a jelenlegi helyzet feloldására a legcélszerűbb megoldás a tagsági viszony

     értékének meghatározása és annak folyamatos karbantartása. Közgyűlési határozat a

     mindenkori banki alapkamattal kell növelni évente a tagsági viszony értékét.

     Az egyesület 2005. évi közgyűlése úgy határozott, hogy a mindenkori banki alapkamat

     mértékével növekszik a tagság értéke. Az egyesület feloszlatását elvetette, ezért a

     szabályozás a tagsági viszony reális értékének nyilvántartását és karbantartását célozza

     meg. Ez a forma, amely rugalmasan biztosítja a tagsági viszony megtartását,

     változását és mobilitását, ugyanakkor elismeri a befizetés egy adott időbeli értékét is.

     Az elmúlt időszakban a tagság létszáma drasztikusan a felére csökkent, és

     kismértékben cserélődött.

     Jelenleg a teljes jogú tagfelvétel szünetel, csak kilépéssel, törléssel, ajándékozással és

     örökléssel változik a tagság összetétele. A rendes jogú tagság létszáma jelenleg 166 fő,

     mely nem növekedhet.

     Ennek eljárásos módjait szabályozza az SZ. M. SZ.

 

     Az Egyesületi rendes jogú tag:

     Feltételei:

     - hozzájárult a tóvásárláshoz,

     - vagy korábbi tag kilépésével jutott a tagsági viszonyhoz,

     - vagy örökölte, illetve ajándékozás útján jutott hozzá.

 

 

 

 

-2-

     Figyelembe véve a rendes jogú tagság feltételeit, szükséges szabályozni a különböző

     eljárásokat. Nincs új tagfelvétel, csak tagcsere lehetséges.

 

2./ Tagsági viszony megszűnése kilépéssel:

     Az egyesület alapszabályának értelmében a tagnak jogában áll a kilépés.

     Az a tag, aki kilépni szándékozik, az hivatalosan írásban bejelenti az egyesület  

     elnökségének ez irányú szándékát.

     Az egyesület elnöksége ezt megtárgyalja és írásban értesíti a kilépést kezdeménye-

     zőt a döntéséről.

     Ennek megszervezése, lebonyolítása a kilépő feladata.

 

       Az új tag felvételének követelményei:

       - a régi tag kilépési nyilatkozata,

       - az új tag felvételi kérelme,

       - a felvételi döntés az elnökség részéről.

      

       Ezek után szükségesek az alábbiak a tagfelvétel adminisztrációs feladataihoz, az új

       tag regisztrációjához:

       - kilépési nyilatkozat,

       - tagfelvételi kérelem,

       - elnökség tagfelvételi döntése,

       - egyszeri halasítási díj befizetése.

       Csak a fentiek egyidejű teljesítése után kerül sor az új tag regisztrációjára.

 

3./ Tagsági viszony ajándékozása:

       Az egyesületi rendes jogú tagnak lehetősége van a tagsági viszonyának

       elajándékozására, amelyre az alapszabály lehetőséget ad. Az ajándékozottak körét az

  1. M. SZ. nem korlátozza és szabályozza, az ajándékozónak lehetővé teszi ennek  

       meghatározását.

       Az ajándékozás tényét az ajándékozó kezdeményezi.

       Az ajándékozó értesíti az elnökséget, amelyben egyértelmű az ajándékozó és az

       ajándékozott személye.

       Az elnökség a bejelentést tudomásul veszi, majd meghatározza ennek

       lebonyolítási feltételeit.

       Az ajándékozó tag a kilépési nyilatkozatában megjelöli a kedvezményezett tag

       személyét,

       - az új tag kéri felvételét,

       - elnökség döntése szükséges a felvételhez,

       - egyszeri halasítási díj befizetése kötelező.

        Ezek egyidejű megléte után van lehetőség az új tag regisztrációjára.

 

   4./ Tagsági viszony megszűnése örökléssel.

       Az alapszabálya értelmében a tagsági viszony a tag elhalálozásával örökölhető.

        Az örökös személye, a csak azzal kapcsolatos jogi úton értelmezhető.

       Az örökösök körét, azok lehetőségeit az alapszabály nem korlátozza.

      

 

 

 

 

 

 

 

 

-3-

       Az örökös személyének azonosítása, feltételeinek megléte után az alábbiakat kell

       figyelembe venni.

       Az örökös döntése a tagsági viszonnyal kapcsolatban:

       - örökös döntésével kéri felvételét az egyesületbe,

       - örökös dönt a kilépésről,

       - örökös dönt az ajándékozásról.

       Az öröklés folyamatának megoldásához az alábbiak szükségesek:

       - amennyiben az örökös kéri tagfelvételét, tagfelvételi kérelem a elnökség részére,

      - amennyiben az örökös dönt a kilépésről, kilépési nyilatkozat a elnökség részére,

         felvételi kérelem az új tag részéről,

       -ajándékozás esetén a kilépési nyilatkozat és a felvételi kérelem az elnökség részére.

       -az öröklés útján szerzett rendes jogú tagság esetén az egyszeri halasítási díj fizetése

       nem kötelező.

 

5./ Általános rendelkezések:

       - A tagfelvétel SZ. M. SZ-ben nem érintett feltételeit az alapszabály részletesen

         szabályozza.

       - Az SZ. M. SZ-ben szabályozott feltételek esetén az elsőfokú döntési jogkör az

         elnökség hatásköre, fellebbezés esetén, másodfokon a közgyűlés tárgyalja és dönt.

      - A rendes jogú tag törlését az egyesület alapszabálya és fegyelmi szabályzata

         részletesen tartalmazza.

       - A kilépő és az ajándékozó tagnak a továbbiakban az egyesülettel szemben

         semmiféle követelése nem merülhet fel.

       - Örökléssel szerzett rendes jogú tagság esetén, ha a tag kéri felvételét, nem

         kötelező az egyszeri halasítási díj befizetése.

         Amennyiben az örökös döntése a kilépés, vagy más személynek tovább

         ajándékozás, egyszeri halasítási díjat köteles fizetni a felvételt kérő tag.

       - A kilépéssel és ajándékozással szerzett tagviszony esetén a tagfelvételt kérő

         személy az egyszeri halasítási díjat köteles fizetni.

       - A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása a közgyűlés

         hatásköre, kivéve az elnökség tagjai közötti munka megosztása, melyet a közgyűlés az

       elnökség hatáskörébe utal át.  

       - A tagsági jogviszony közvetlen vérszerinti rokonnak egyszeri alkalommal  

         elajándékozható, ebben az esetben nem kell megfizetni az első halasítás összegét.

       - Az Őrbottyáni Barátság Horgász Egyesület tulajdonában levő őrbottyáni horgásztó

         területén csak az folytathat éjszakai horgászatot, aki elfogadja, hogy a társadalmi  

         halőrök ellenőrzésének teljes mértékben eleget tesz.

- Az egyesület elnökségi tagjai és bizottsági elnökök évente 1 tisztelet jegyben      

       részesülnek

       - Annak az elnökségi tagnak, aki az Őrbottyáni Barátság Horgász Egyesület

         alkalmazottjainak munkáját irányítja feladatainak ellátásához a mindenkori

         költségvetésben szereplő útiköltség térítés keretből évi 200.000,- Ft-ot biztosít.

       Az elvégzett munkáról az egyesület elnökének negyedévenként kell beszámolni.

       A vezető tisztségviselőknek és a bizottsági elnököknek indokolt esetben, bizonylatolt

       módon az egyesület elnöke által igazoltan üzemanyag költségtérítés fizethető a  

       mindenkori költségvetésben szereplő útiköltség térítés összegének keretein belül.

 

A szabályzat az egyesületi alapszabály szerves részét (mellékletét) képezi és csak együtt alkalmazható.

 

Őrbottyán, 2015.02.28

                                                                                      

          

 

 

 

 

Őrbottyáni Barátság Horgászegyesület

 

Szervezeti és Működési Szabályzat

Melléklete

 

  1. 03. 04.

 

 

 

 

  1. A 2015.02.28-ai Közgyűlés határozata és a 2015.03.04-i elnökség döntése alapján

 

         Az Elnökség tagjai:

 

         Az Egyesület      Elnöke:                                 Stipka István

                                    Alelnöke:                              Béres István

                                    Gazdasági vezetője:             Koszta Zsolt

                                    Titkára:                                 Hess György

                                    Ifjúsági verseny- és              Vadkerti Sándor

                                    környezetvédelmi felelőse:

 

 

  1. A vezető tisztségviselők, elnökségi tagok feladatai:

 

         Az elnök feladatait az alapszabály tartalmazza.

 

         Alelnök:                      Szervezi és irányítja az alkalmazottak munkáját.

                                             Elvégzi az egyesület pályázataival kapcsolatos feladatokat. Részt vesz a halasítás szervezésében.

 

         Gazdasági vezető:       Irányítja a horgászvizsgáztatásokkal kapcsolatos feladatokat és elvégzi az ehhez szükséges adminisztrációs munkákat. Elvégzi az egyesület pénzügyi feladatait.

 

         Titkár:                          Ügyviteli rendszer ellenőrzése, felügyelete. Gyűlések, rendezvények szervezése, jegyzőkönyvek elkészítése. Részt vesz a halasítás szervezésében. Az SZMSZ mellékletének elkészítése. Elkészíti a horgászrend módosítását a 2015.02.28-i közgyűlés határozatai alapján.

 

         Ifjúsági verseny- és környezetvédelmi felelőse:

                                             Szervezi és intézi az egyesület versenyeit, közreműködik az egyesület vízterületén más egyesületek által szervezett versenyekben. Szervezi a társadalmi munkákat. Részt vesz a horgászvizsgáztatásban.

                                                                                

  

 

Őrbottyáni Barátság Horgászegyesület

FEGYELMI SZABÁLYZAT

TERVEZET

 

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a Közgyűlés az alábbi szabályzatot fogadja el.

 

I.

 

A Fegyelmi Eljárás célja

 

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, különösen a halgazdálkodásról és halvédelemről szóló 2013. évi CII. törvény, az országos horgászrend, az egyesületi alapszabály, a helyi horgászrend, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

 

II.

 

FEGYELMI VÉTSÉGEK

 

Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag:

 

  • aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak, vagy akit halászattal, horgászattal kapcsolatos bármely bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek;
  • akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halvédelmi bírsággal sújtottak, vagy halászattal, horgászattal kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;
  • aki a halászattal, horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat megsérti;
  • aki a horgászrendi előírásokat, a horgászat etikai szabályait megszegi;
  • aki az egyesületi alapszabály, horgászrend, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;
  • aki a választott testület tagjaként vagy tisztségviselőként kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja; 
  • aki az egyesülettel szemben fennálló kötelességeit az előírt határidőben nem teljesíti, a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott valótlant állít.

 

 

III.

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

 

 

3.1.)  Fegyelmi büntetések:

 

  • figyelmeztetés;
  • írásbeli megrovás;
  • az egyesület kezelésében lévő vízterületről, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás;
  • a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
  • a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás;
  • az egyesületből történő kizárás. 

 

3.2.) Indokolt esetben a 3.1.) pont e.) és f.) pontjaiban megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni.

 

3.3.) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg tisztségviselője által elkövetett, a II/f.) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3.1. pont a.) és b.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívását.

 

3.4.)  A 3.1. pont c-e.) pontjai szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama öt év. 

 

3.5.) A 3. 1. pont c.) - f.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása - rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb háromévi próbaidőre felfüggeszthető. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés végrehajthatósága megszűnik. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

 

3.6.) A 3.1. pont e.) pontja szerinti fegyelmi büntetés esetén a kiadott horgászjegyet és területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére – vissza kell vonni. 

 

3.7.) Akivel szemben a 3.1. pont e.) pontja alapján két évet meghaladó tartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből.

 

3.8.) A 3.1. pont f.) pontja szerinti kizárás büntetés alkalmazása esetén a tag részére a tagi hozzájárulás jegybanki alapkamattal növelt összegét az Egyesület 30 napon belül készpénzben, vagy átutalással visszafizeti.

 

3.9.) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, különösen a cselekmény súlyát, ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, az okozott kár mértékét. Mérlegelni kell az egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő különleges érdekeket.

 

 

Enyhítő körülményként értékelhető különösen, ha az elkövető: - fiatalkorú

- kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait

- számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára

- feltáró jellegű beismerést tett

- tettét őszintén megbánta.

 

Súlyosbító körülmény lehet különösen, ha az elkövető:

- már korábban is követett el fegyelmi vétséget

- tettét ittas állapotban követte el

- cselekménye erőszakos jellegű

- cselekménye az Egyesületre nézve jelentős anyagi, vagy erkölcsi hátránnyal jár.

 

3.10.) A büntetéskiszabási gyakorlat egységessége érdekében a Fegyelmi Szabályzat mellékleteként a fegyelmi bizottság javaslatára az Elnökség meghatározza a kiemelt fegyelmi vétségek tekintetében a 3.1.) pont alapján javasolt fegyelmi büntetéseket és azok irányadó mértékét, azonban ettől a fegyelmi szervek az eset körülményeire tekintettel eltérhetnek.

A mellékletben foglaltak a fegyelmi helyzet változása függvényében a fegyelmi bizottság javaslatára az Elnökség határozatával megváltoztathatóak.

 

 

 

IV.

 

Fegyelmi szervek és azok hatásköre:

 

Fegyelmi szervek: 

a.)az Egyesület fegyelmi bizottsága
b.) az Elnökség
c.) az Egyesület Közgyűlése

 

  1. Az egyesület fegyelmi bizottsága két tagból és egy elnökből áll, akiket az egyesület Közgyűlése választ az Egyesület tagjai sorából öt éves időtartamra. Hatáskörébe tartozik a tagok elleni fegyelmi eljárás lefolytatása. A bizottság I. fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot.
  2. Az Elnökség jár el az Elnökség tagja, vagy más választott tisztségviselő fegyelmi ügyében. Ilyenkor az eljárást az egyesület elnöke vezeti le, érintettség, vagy akadályoztatás esetén az Alelnök. A fegyelmi bizottság I. fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén II. fokon az Elnökség jár el.

 

c.) Az Elnökség határozata ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni a határozat tudomásra jutásától számított 30 napon belül.

 

 

V.

 

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

 

5.1.) Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el.

Az értesítésben ismertetni kell az általa elkövetett fegyelmi vétséget. Az egyesületi tagság megszűnése – az elhalálozás esetét kivéve – a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

 

5.2.)  A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak: az Egyesület elnöke, alelnöke, titkára.

Az egyesület Közgyűlése kötelezheti az elnököt (alelnököt, titkárt) az eljárás elrendelésére.

Az eljárást az egyesület bármely tagja kezdeményezheti, de az elnök (alelnök, titkár) jogosult elbírálni, hogy a cselekmény fegyelmi eljárás elrendelését megköveteli-e. 

 

5.3.) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.

 

5.4.)  Az egyesület elnöke csekély súlyú fegyelmi vétség esetén jogosult fegyelmi eljárás mellőzésével „figyelmeztetés” illetve „írásbeli megrovás” fegyelmi büntetés alkalmazására. 

 

Ha az eljárás alá vont személy az elnök ezen intézkedése ellen a közléstől számított 8 napon belül kifogással él, a fegyelmi eljárást el kell rendelni.

 

5.5.) Ha a horgászegyesület tagja a 2. pont. a.-b.) pontjaiban foglalt cselekményeket követte el, a fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi eljárás alá vont személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.

 

 

VI.

 

ELÉVÜLÉS

 

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 

VII.

 

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

 

7.1.) A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán valamennyi tag jelen van. Egy tag akadályoztatása esetén az Elnökség valamely tagja helyettesítheti.

A fegyelmi bizottság Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

7.2.) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként az eljárás alá vont személy, a sértett, továbbá, aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek hozzátartozója, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll.

Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az eljárásban az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható el.

 

7.3.) A másodfokú eljárásban nem vehet részt az, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

 

VIII.

 

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

 

8.1.) A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

 

8.2.) Az fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

 

A fegyelmi bizottság elnöke, amennyiben a tényállás és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy ítéli, elrendelheti, hogy a fegyelmi bizottság tárgyalás tartása nélkül hozzon határozatot a fegyelmi ügyben. Ez esetben csupán az eljárás megindításáról kell értesíteni az eljárás alá vont személyt. Az indokolt határozatot tértivevényes postai küldeményként kell kézbesíteni az eljárás alá vont részére, aki a kézbesítéstől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását. Tárgyalás tartása esetén a további eljárásra a 8.3.) pontban foglaltak az irányadóak. A határidő elmulasztása esetén tárgyalás tartásának helye nincs, a határidő elmulasztása esetén igazolással élni nem lehet.

 

8.3.) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit a tárgyalásra előállíthatja, védekezését írásban is előterjesztheti.

 

8.4.) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.

 

A vétség elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy (rendőr, halőr, stb.) tette. Ilyenkor azonban csak a 3.1. pont a.) vagy b.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.  

 

8.5.) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

 

8.6.) A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

 

8.7.) A tárgyalást a fegyelmi szerv elnöke nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a teremből kiutasíthatja, a horgászegyesületi tag ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

A fegyelmi szerv elnöke megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a fegyelmi szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről.

Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a fegyelmi szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

 

8.8.) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

 

8.9.) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, egyesületi nyilvántartási számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

 

8.10.) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem  annak valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá. 

 

8.11.) A fegyelmi szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

 

8.12.) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy terhére rótt cselekmény:

- nem fegyelmi vétség;

- a terhére rótt cselekményt nem követte el,

- a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható; 

- terhére rótt fegyelmi vétség elévült 

az eljárást határozattal megszünteti.

 

Az eljárás alá vont személy halála esetén az eljárást meg kell szüntetni.

 

8.13.) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. 

A rendelkező rész a fegyelmi szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a korábban indított fegyelmi eljárás(ok) adatait, a tárgyalás helyét és idejét, továbbá az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást tartalmazza.

 

A határozat indokolási része a megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok értékelését, a levont ténybeli és jogi következtetést, továbbá fegyelmi büntetés kiszabása esetén az értékelt súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

 

8.14.) Az indokolást is tartalmazó határozatot a fegyelmi szerv az eljárás alá vont tagnak kihirdetését követően kézbesíti, vagy tértivevényes ajánlott levélben 8 napon belül megküldi. Meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek.

 

8.15.) Az I fokú határozat kihirdetésekor a fellebbezésre jogosultak a fellebbezési jogukról lemondhatnak. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

 

8.16.) A 3. 1. pont c.) - f.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

 

8.17.) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha a fegyelmi vétség miatt a horgászathoz való jogot felfüggesztették, a horgászjegyet, területi engedélyt bevonták, ennek tartama beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés tartama akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

 

8.18.) Az 8.16) pontban meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat alapján az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, a 8.16) pontban szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.

 

8.19.) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az elnökség és közgyűlés által lefolytatandó I. és II. fokú eljárásokban is.

 

IX.

 

FELLEBBEZÉS

 

9.1.) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet az első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

 

A fellebbezési eljárás díja 5.000.- Ft, melyet az Egyesület részére kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egy időben, készpénzben, vagy az Egyesület számlájára történő átutalás útján. Amennyiben a fellebbező fél az eljárás díját elmulasztja megfizetni, az elsőfokú határozatot hozó szerv a fellebbezést hivatalból elutasítja. Az elutasító határozat ellen kifogást lehet előterjeszteni a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül. A kifogást a másodfokú szerv megvizsgálja, mely alapossága esetén lefolytatja a másodfokú eljárást, az alaptalan kifogást elutasítja.

 

9.2.) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

 

9.3.) A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

 

9.3.) A másodfokú szerv tárgyaláson kívül, az iratok alapján hozza meg határozatát, azonban a fellebbező fél a fellebbezésével egy időben kérheti, hogy a másodfokú szerv tartson ügyében tárgyalást.

 

9.4.) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja.

Ellenkező esetben az I. fokú határozatot részben vagy egészében megváltoztatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az I. fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasítja. A II. fokú határozatra a 8.13) pontban és 8.14) pontban írtak értelemszerűen irányadóak.

 

9.5.) A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az I. fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

 

9.6.) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A II. fokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

 

9.7.) A II. fokú határozat ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni. 

 

9.8.) A jogerős határozattal kiszabott fegyelmi büntetést az Egyesület honlapján közzé kell tenni a cselekmény megnevezésével, az elkövető monogramjának és horgászigazolványa számának megjelölésével.

 

 

 

 

 

 

 

X.

 

ÚJ ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE

 

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül az eljárás alá vont személy új eljárás lefolytatását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, mely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. Az új eljárás elrendelése vagy a kérelem elutasítása az alapeljárásban jogerős döntést hozó fegyelmi szerv hatáskörébe tartozik. Az új eljárást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyebekben erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései értelemszerűen irányadóak. 

 

XI.

 

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

 

Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – az 5.4.) pont rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre. Az eljárás csak a jelenlétükben folytatható le. Amennyiben a szülő, vagy gyám többszöri meghívásra sem jelenik meg, úgy 8.3.) pont rendelkezései szerint kell eljárni és az eljárás alá vont távollétében kell az eljárást lefolytatni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MELLÉKLET

 

 

KIEMELT FEGYELMI VÉTSÉGEK ÉS AZOK JAVASOLT BÜNTETÉSE ÉS ANNAK MÉRTÉKE:

 

 

 

1.) Horgászkezelésű vízen folytatott jogtalan halászat (pl. varsa, dobó-, vagy emelőháló, stb.) esetén 3-5 év horgászattól való eltiltás, kizárás.

 

2.) Tiltott eszközzel folytatott jogosulatlan horgászat, halászat (pl. gereblyézés, fenékhorog, tükörháló stb.) ill. kíméleti területen és vermelő helyen történő horgászat, halászat esetén kizárás.

 

3.) Horgászat arra jogosító okmányok nélkül, 2-5 év horgászattól való eltiltás, kizárás.

 

 

4.) Horgászat tilalmi időben, vagy tiltott helyen esetén 1-3 év horgászattól való eltiltás, kitiltás, tagsági jogok felfüggesztése.

 

5.) - Helyi méretkorlátozással védett faj méreten aluli példányának megtartása,

     - Fajlagos tilalmi időben a tilalommal védett faj egyedének megtartása,

     - Napi mennyiségi korlátozás túllépése 

eseteiben 1-2 év/darab horgászattól való eltiltás, kitiltás.

 

6.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott és megtartott halnak a fogási naplóba való azonnali, a készség újbóli bedobását megelőzően történő bejegyzésének elmulasztása esetén egy db halnál 1 év horgászattól való eltiltás, két db halnál 2 év horgászattól való eltiltás.

 

7.) Az ellenőrzésre jogosult személy, esetleg a szabálysértő magatartásra figyelmeztető másik horgász, vagy valamely egyesületi tisztségviselő tettleges bántalmazása, vagy velük szembeni kirívóan durva fellépés eseteiben 5 év horgászattól való eltiltás, kizárás.

 

8.) Az ellenőrzésre jogosult személy munkájának akadályozása, illetve intézkedésének meghiúsítása, személyének sértegetése, szidalmazása eseteiben 1-3 év horgászattól való eltiltás, kitiltás.

 

9.) A vízterületen, az egyesület irodájában tanúsított etikátlan, a társadalmi együttélés normáit sértő viselkedés; más horgászok, az egyesület tagjainak, tisztségviselőinek sértegetése, szidalmazása, lejáratása, indokolatlan  zavarása; közbotrány-okozás eseteiben 1-3 év horgászattól való eltiltás, kitiltás, tagsági jogok felfüggesztése, kizárás.

 

10.) - Környezetvédelmi szabályok megszegése (növényzet irtása, vízszennyezés, rongálás),

       - Horgászhelyen szemetelés,

       - Egyéb, a horgászvízen érvényes szabályok megszegése,

eseteiben 3-12 hónap horgászattól való eltiltás, kitiltás.

 

 

A Felügyelő Bizottság Működési Szabályzata

 

A Ptk 3:82 § (1) értelmében kötelező Felügyelő Bizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma meghaladja a száz főt.

 

 

  1. A Felügyelő Bizottság működése

 

  1. a) A Felügyelő Bizottság tagjait (elnökét és 2 tagját) az Egyesület Alapszabálya szerint a Közgyűlés 5 évre választja.

 

  1. b) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét és ellenőrzési tervét maga állapítja meg.

 

  1. c) A Felügyelő Bizottság üléseit a napirend közlésévelaz elnök hívja össze és vezeti.

Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag jogosult az ülés összehívására.

 

  1. d) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

  1. e) A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs. A Felügyelő Bizottság tagja e minőségében nem utasítható.

 

 

  1. A Felügyelő Bizottság jogai és kötelességei

 

  1. a) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület költségvetésének, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, továbbá –a közgyűlés kivételével- az egyesület szerveinek törvényes és alapszabály szerinti működését, negyedévente pedig a pénz- és vagyonkezelést, a bizonylati fegyelmet.

Ennek során az Egyesület tisztségviselőitől, munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felvilágosítás és az iratokba való betekintés joga nem tagadható meg.

 

  1. b) Az ellenőrzések eredményéről jelentést készít.
  2. d) A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

 

- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé,

 

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó mulasztás merült fel.

 

  1. e) Az Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés, vagy az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

 

  1. f) A Felügyelő Bizottság jogosult haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

 

  1. g) A Felügyelő Bizottság tevékenysége során –figyelemmel a Ptk. 3:71.§ (2) bekezdésre- tekintettel kell legyen az Egyesület céljára, gazdasági érdekeire, jó hírére, ellenőrzései nem akadályozhatják a rendes működést.

 

  1. h) A Felügyelő Bizottság tagjai a Ptk. 3:28.§ szerinti felelősséggel tartoznak az Egyesületnek okozott károkért.

 

  1. i)   A Felügyelő Bizottság elnöke a Közgyűlés előtt évente beszámol a bizottság tevékenységéről.

 

 

Az Egyesület Felügyelő Bizottságának Működési Szabályzatát a 2016. évi Közgyűlés jóváhagyólag elfogadta, amely az Egyesület Alapszabályának mellékletét képezi.

 

 

 

 

                                                      

 

Hírek

  • Telepítés
    2017-10-17 06:40:02

    2017.10.16-án 10q háromnyaras pontyot telepítettünk.

  • Iroda
    2017-06-29 09:42:15

    Az iroda hétfő-péntek 07:00-14:00 tart nyitva.

  • Hirdetmény

    Az Őrbottyáni Barátság Horgász Egyesület

    2017. október 07-én

    8.30 órakor

    2162 Őrbottyán, Gátőrház hivatalos helyiségében

    Horgászvizsgát tart.

    Jelentkezési határidő: 2017. október 04.

    A vizsgán való részvétel feltétele a honlapunkon található jelentkezési lap kitöltése és elküldése a vizsga időpontja előtt 4 nappal. A vizsga díja 3.500,- Ft illetve az adott év december 31. napjáig a 18. életévét be nem töltött személy részére a vizsga díja 1.000,- Ft. A horgászvizsga díját a vizsga időpontjának napján kell befizetni a pénztárba.

    A horgászvizsga anyaga elérhető az alábbi oldalon: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/szakteruletek_fm/vho_fm/halaszat/horgaszvizsga

    A horgászvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli rész az írásbeli rész sikeres teljesítése után kezdhető meg. A vizsga írásbeli része 32 db feleletválasztó vagy egyszerű kifejtő kérdést tartalmaz. A vizsga szóbeli részében a hazánkban előforduló halfajokat kell képről felismerni, és azok esetleges méretkorlátozását és tilalmi idejét ismertetni.

  • Iroda

     

    A 2017. évi befizetések kedd,csütörtök,szombati napokon 7.00-14.00 lehetséges.

  • Adó 1%

    T. Sporttársak!

    2016. évben az egyesület számára az Adó 1%-ból befolyt 189.938,- forint, melyet halasításra fordítottunk.Köszönjük! Kérjük támogassák adójuk 1%-ával ebben az évben is az egyesületünket

    Adószámunk: 19833592-2-13

Asztali nézet